Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

12. Latkóczy Imre

nem a sors forgandósága, se daliásan ifjú alakján, se lelke nemes és szilárd erején. Hol vegyem én a szavak színes virágait, amikkel ezt a nagy embert méltóképp körülkoszorúzzam ? Én elfogult ember vagyok ; nála különb embert sohasem ismertem En­gem, a szürke íródeákot bizalmas barátságára méltatott és talán titka sem volt előttem, de se szavaiban, se tetteiben, se otthon, se a fórumon, soha egyetlenegy gyöngeséget, egyetlenegy rossz indulatot benne nem találtam. Az erő, a jóság, a nemesség, a megbízható hűség volt ez a férfi ; inkarnációja a magyar úr, sőt a magyar faj minden szép és becses tulajdonságának. Maga a harmónia. És éppen olyan szép és harmonikus volt az otthona is, magánélete és közpályája is. Valaha, boldogabb napokban, ebéd után az ivánkai pálmalugasos terraszon sziesztálgat­tunk. Előttünk nyári csendben tikkadt a három arasznyi kis park, amit olyan művészi gonddal és számítással szer­kesztett meg, hogy három holdnak lássék. A nyugodt bol­dogság tanújele volt az a kastély. Sokszor mondtam is, hogy a homlokzatára, az ősi címer alá csak egy szót kellene föl­vésetni : Harmónia. Ha most könnybe boruló szememmel és rokkant képzeletemmel magam elé hívom a mélázás al­konyi óráiban az elhagyatott kastélyt és üres termeit !... Most már egyebet íratnék rá. Egy másik magyar kíúria szo­morú kronosztikonját : Clara, sed et haec mortalia ! Hiába olyan bájos, ez is csak mulandó ! 12. LATKÓCZY IMRE 1884-ben küldte be a magyar országgyűlésre Latkóczy Imrét a nyitrai kerület és mindjárt a felirati vitánál fel­tűnt beszédjével. A mindenható Tisza Kálmán letette ceru­záját és figyelemmel hallgatta a szónokot, aztán így szólt : — Igen értelmes, okos beszéd volt. Ezzel a pár szóval meg volt alapítva a Latkóczy kar­rierje. Érdeklődés kísérte, mely idők multával még inkább fokozódott. Mint szónok — írta róla Mikszáth Kálmán — «vonzó és elegáns. Előadása folyékony, világos és tömött. Latkóczy ereje ítélete helyességében és közigazgatási isme­reteiben van«. Mint belügyminiszteri államtitkár fejezte be közéleti pályáját. (1895-ben nevezték ki.) Szikár, vékony alak volt, finom vonalakkal barázdált arccal, melyet ritkán láttak mosoly nélküL — 20 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom