Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

9. B. Jeszenák János

máciai sakkhúzással előkészíti a török—orosz háborút, megkísérli a fogyatékos török haderőnek, különösen az elmaradt török tüzérség újjászervezését, majd az orosz flotta Konstantinápolyt fenyegető magatartásakor ő ismeri fel a Dardanellák bevehetetlen természet adta előnyeit és sürgősen felépíti az erődöket, mellyel alapját rakta le a Dardanellák mostani, védelmi rendszerének. Az ő jövőbelátó lelke ugyancsak felismeri a Földközi és Vörös tenger csatornával való összekötésének világraszóló fontosságát, melyre nézve meg is csinálja terveit, majd a francia nagyfontosságú keleti kereskedelmet ellenőrzi, míg végre megint csak visszatér a katonai pályához, hogy mint vezérőrnagy átvegye a douai-i vár parancsnokságát. Itt érték a francia forradalom véres hullámai, melyek elől Svájcba kell menekülnie. S ezt a bámulatosan sokoldalú embert, ki a lángész erejével minden tevékenységében nagyot teremtett, ki hírnevet szerzett volna külön-külön, mint katona, mint diplomata, utazó, hadseregszervező és mint író, a legnagyobb tragikum érte, hogy munkás élete alkonyán mindenéből kifosztva, családjától elszakadva hontalanná lett. Ebben a válságos időben ismerkedett meg gróf Batthyány Tódorral, a nemesen gondolkodó magyar nagyúrral, kivel hamarosan barátságot kötött. Bizonyára a számkivetettség keserves érzése ébresztette fel benne a vágyat, hogy őseinek elhagyott hazáját felkeresse. Batthyánynak vendégszerető meghívására Tarcsára költözött, ott várta be az értesítést, hogy az 1793 május 7-én kelt instanciája, melyben báró Tóth Ferenc elhúnyt atyja nevben kéri a nemesek listájába való újrafelvételét, kedvező elintézést nyert. 1793 november 24-én Nyitravármegye közgyűlése nemesi diplomáját ki is hirdette. Báró Tóth Ferenc azonban újra feltalált régi hazájának szeretetét nem élvezhette soká, mert még ugyanannak az évnek a végén örökre lehjúnyta szemét. 9. BÁRÓ JESZENÄK JÁNOSRÓL Báró Jeszenák János Nyitramegye főispánja, a szabadságharc nyitrai vértanúja volt. Jeszenák János 1800. évi január 22-én született Pozsonyban. A bitófán meghalt Pesten 1849 október 20-án. 1822-ben mint szenici földbirtokos Nyitramegye közéletében is tevékeny részt vett, jóllehet közigazgatási hivatalt nem vállalt 1848-ban a nagytehetségű főurat a magyar kormány Nyitra— 15 —