Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

50. Apponyi Henrik

50. APPONYl HENRIK Apponyi Henrik, az Európa határain túl is ismert neves szlovákiai magyar vadász, utazó, apponyi nagybirtokos Berlinben 1935-ben váratlanul meghalt. Apponyi Henrik Németországban tartózkodott, miután előzetesen Magyarországon egy könnyen végzetessé válhatott súlyos autóbaleseten esett át szerencsésen. Berlinben náthalázban megbetegedett és már a javulás útján volt, midőn rosszúl lett és jóformán percek alatt adta vissza lelkét Teremtőjének. Apponyi Henrik, néhai Apponyi Lajos gróf, v. b. t. t., Magyarország volt udvarnagyának és nejének néh. szül. Scheer—Thoss Margit grófnő volt csillagkeresztes- és palotahölgy legifjabb gyermeke 1884-ben született Nagyapponyban, az ősi várbirtokon, amely közel 800 esztendő óta törzsfészke az Apponyi családnak. Tanulmányait az oxfordi történelmi nevezetességű hagyományokban oly gazdag egyetemen fejezte be, majd néhány évig diplomáciai szolgálatban állott. Tagja volt az államfordulatig a volt magyarországi főrendiháznak, melynek ülésein talpraesett és a konzervatív testületben szinte szokatlannál szabadelvű tenórú felszólalásaival többízben keltett feltűnést. A világháborút, mint önként jelentkező frontharcos küzdötte végig a legelső arcvonalban haláltmegvető bátorsággal. Az államfordulat után gazdasági ügyeivel foglalkozott, rengeteget dolgozott és utazott, az egész világon otthon volt és jóformán nincs az a földrész, amelyben sok személyes ismerőse, barátja, nem lett volna. Összeköttetéseit állandóan ápolta és fenntartotta, hogy más prominens neveket ne is említsünk, közvetlen baráti szálak fűzték Alfonz spanyol exkirályhoz, György, görög királyhoz, a patialai, bikaneri, kapurthalai maharájákhoz, lord Irwin v. indiai alkirályhoz, Roosewelt v. amerikai köztársasági elnök fiaihoz és a szlovákiai, franciaországi, magyarországi, németországi, ausztriai és különösen az angolországi társadalom számottevő tagjainak egész légiójához. Vadászexpedíciókat szervezett a kisázsiai Taurushegyrészbe, Afrikába a Nilus vidékére, még a háború előtt, az utóbbi években pedig kétízben Indiába és a Himalajába, mely utóbbi igen nevezetes és eredményekben gazdag útjának élményeit »Üti- és Vadásznaplóm Indiából és a Himalájából» címmel könyvbe foglalta össze és e számtalan, — 88 —