Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)
49. Kaszala Károly
szala Budapest fölött reklám-repüléseket csinált vele, amin azt kell érteni : bizonyos cégek, gyárak, vállalatok kibérelték, hogy röpcédulát szórjon, vagy hirdetést világítson. Suviksznak, szappannak, fémtisztítónak repült Kaszala a »Brandi«-ján. Az üzlet jól ment, Kaszala keresett is valamelyes pénzt. Az volt a szerencséje, mert mire leromlottak a viszonyok, volt annyi «forgótőkéje», hogy egy kis farmot vásárolhasson magának. Egyideig ott gazdálkodott, tyúkokat nevelt, tojásokat keltett. A reklámrepüléshez már nem akadt rendelő, a «Brandit« le kellett állítani a mátyásföldi hangárban, — akárcsak a bankigazgatók autóit. ... Aztán újra repülni kezdett és 1932 szeptember 4-én, Urbaschek János repülő-társával lezuhant. Mindakettő azonnal meghalt. Egy csütörtöki napon, délelőtt 11 órakor temették el a kerepesi temetőben a két tragikussorsú repülőt. Ugyanabban a parcellában kaptak dísz-sírhelyet, amelyben Endresz és Bittay óceán-repülők nyugosznak. A temetésen ott volt Kaszala felesége, kis lánya, három fivére és két nővére, a két sógorral együtt. 78 éves özvegy édesanyja a temetésen nem vett részt, mert családja csak utólag értesítette a gyászesetről. A budapesti nyitraiak nevében dr. Zatkóczy (Zatkovich) Dezső, volt nagytapolcsányi, most budapesti ügyvéd tett le koszorút néhány búcsúzó kíséretében Kaszala ravatalára. Halála után az egész világsajtó emlékezett meg róla — a külföldiek közül elsősorban a francia lapok. A család gyászjelentése így szól : özv. Kaszala Józsefné szül. Rózsa Franciska, mint az elhúnyt anyja, Vargha Ábelné szül. Kaszala Mária, Kaszala István, Imre, József és Osztermayer Ervinné szül. Kaszala Janka mint az elhúnyt testvérei, Vargha Mária, Osztermayer Janka, Kaszala Klárika és Osztermayer Erzsi mint az elhúnyt húgai, ületve öccse, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel, de az isteni Gondviselés akaratában megnyugodva tudatják, hogy a szerető fiú, testvér, nagybátya és rokon Kaszala Károly magánzó, tábori pilóta, a legfelsőbb elismerés, 2 arany-, 3 nagy ezüst-, 4 kis ezüst- és 4 bronz- vitézségi érem, a Károly csapatkereszt, a sebesülési érem, a háborús emlékérem, a lajtabánsági emlékérem, a német vaskereszt és emlékérem, a magyar-osztrák és a német tábori pilótajelvény, stb. tulajdonosa, folyó évi szeptember hó 4.-én délelett háromnegyed 11 órakor, Kétutköz pusztán, életének 39. évében repülőhalált halt. Lósy Béla, Kaszala Károly tanulótársa közli velünk r — 86 —