Wallentínyi Samu (összeáll.): Hegyvidéki bokréta. (a szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája) (Rimaszombat. Rábely Károly Könyvnyomdája, 1934)

Farkas István: Hajnal a határon

45 Az asszony most már nem tudta tovább állni, han­gos jajgatva zokogott. Magához emelte az emberével összeláncolt kezét és a ruhája ujjába törülgette megsűrű­södött könnyeit. Az ember folyton emelgette a karját, amint segítségül nyújtotta az asszonyának, és közben mindig el-elröppent belőle egy fájdalmas gondolat, ami után hiába küldött nehéz sóhajokat. — Borzasztó, — mondta halkan a tanár úr és sze­mébe kiült a remegés. Egész testét túlontúl nehéznek érezte. Megmaradt egyéniségével a gyereket kereste, az öccsét, de az kint járkált a sinek között és lépteihez méregette jövőjét. Már nem volt kíváncsi a fejleményekre Most hirtelen az járt az eszében, hogy ő is, igen ők is arra gondoltak, hogy Juliskát, a harmadikat eltüntetik. De nem sok okuk volt, fizetésben is akkor lépett elő, és a felesége sírt, sírt, addig sírt, míg bele nem nyugo­dott, hogy legyenek hát hárman, akkor vállalta a lap munkát is, a külföldi rovatot, hogy annak a harmadik­nak az életét biztosabbá tegye^ Nem... Itt hagyja ezeket az embereket és elmegy innen. Milyen bolond rendszer ez, hogy egyetlen motoroskocsit tartanak itt éjszakára. Itt, a határon, ahol annyi ember megfordúlhat. Hányszor jön erre kiránduló társaság, a túloldali hegyek, ínég a drégelyi vár mind idehúzzák őket. Nohát, ezt jelenteni kellene, ezt a két embert is megfázitják, miért nem ke­restek valami öreg cipőt ennek az asszonynak? Otthon, az előszobában látta a felesége egyik öreg cipőjét, az egészen jó lenne, de nem mehet haza, messze van és addigra elmegy ez a fene vonat is. Vonat? Egyetlen kocsi, és a sofőr biztosan kártyázott, azért van a baj... — De hát emmár nem érdekeli az urat, — szólalt meg inkább magának az ember. — Hiszen amúgy is látja, hogy vagyunk. Osztán lássa-e, otthon két nagy gyerek. Egyik nagyobb mint a másik, mégis az anyósom jelen­tette, mert nem engedtük, hogy harangoztasson a gye­reknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom