Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])

A magyar ellnetmondások világa - 9 Keleti és nyugati mivoltunk átértékelése

55 latra akarjuk venni, melyek az emberiség legmagasb fokán álló nemzeteknek sajátai, s melyeket kellőleg nem méltánylani buta állatiság, vagy hiú cinizmus; akkor mint becsületes emberek nem tagadhatjuk, hogy a régi zavarhoz képest, újabb s kivált az 1760 és 1790-iki időkben kimondhatatlan előmenetelt tőn Magyarország lakosa." Idézett munkája egy másik helyén pedig ezeket olvashatjuk: „Minél inkább távozik az ember az anyagtól s emelkedik felsőbb lények felé, annál inkább tágul boldogsági köre s így bizonyos, — bármit mondjanak a régi iskolák némi sáfári, kik szerint: több szerencse rejtezik az együgyűség lépcsőin anyagi kéjek közt, mint a kifejlettek erkölcsi körében; mihez képest ha lépcsőről-lépcsőre lejebb ereszkednénk, végkép a medvének kellene irigyelni barlangi létét, s nem sóvárgani Newtonok és Galileik felszentelt velei után, milly képtelenség! — s így bizonyos, minden kétségen túlfekvő s tökéletesen eldöntött dolog, hogy a polgárisodásnak minél magasabb fokára emelkedik nemzet, minél több és nagyobb erényeket fejt ki, annál ízletesebben éldeli a föld minden kincseit is, és ekképp, kétoldalú, összetett természeténél fogva boldogságának súlya is annál nagyobb." S ezek után egy ítéletet keleti, azaz ázsiai lényegünkről ugyancsak A Kelet Népéből: „Sokan nézeteinkben egyedül a képzelődő tehetségnek nyavalyás kinövéseit látták, azon hazai bajt, mely fájdalom, annyi régi magyarnak örökségi tulajdona, vagy még többször annyi fiatal magyarnak a sok olvasás és kevés emésztés utáni saját szerzeménye, mintha én a durva, mindenben hátramaradt kivált lelki fej lésben pangó Ázsiának vadoniba akarnám visszarántani Európa fejledező népét, a magyart, mintha én valami sajátsági, de hasztalan nimbusnak, valami képzelt javaknak elérése végett akarnám feláldozni mindazon hasznost, mindazon bizonyos jót, mit a magyar kiképzettebb nemzetekbeli súrlódása által Európának tisztább legében már sajátává tőn, már bír." A keletiség és nyugatiság pontos kódexe benne van Széchenyiben, ö pontosan lemérte kapcsolataink hasznát mindkét irányban, de vele kapcsolatban is az a fontos manapság, hogy miképen helyezhető bele a kigondolt szellemtörténeti rendszerekbe, nem pedig az, mit meríthetünk belőle kérdéseink megoldásához. 9. Keleti és nyugati mivoltunk átértékelése. Hová fejlődik életűnk, milyen csillagzatok felé mutat sorsunk? Ez sok tekintetben attól függ, milyen képességekkel állunk nagy kérdéseink előtt. Megfigyelhető, hisz szemünkbe ötlik minden pillanatban, hogy sok a hév, az érzelmi lobogás és fűtöttség közgondolkodásunkban. A homályos hitek ma fontosabbak, mint a pontos tudomások. Sőt a velleitások foglalták el a tudomások helyét. A magyar szellem éppen akkor vesztette el türelmét a reális tájékozódások iránt, amikor pedig erre a legnagyobb szükség lenne. Valahogyan törvénnyel kellene kényszeríteni a gondolkodásra a reáliák iránti tiszteletet s a nekik kijáró fontosságot és komoly mérlegelést. S talán éppen a kelet-nyugat ellentéttel kapcsolatban kellene ezt elsősorban törvény erejével követelni.