Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])
A magyar ellnetmondások világa - 8 Kelet és Nyugat választóján
52 emelkedjen, hogy előrejusson és tökéletesedjen, olyan, mint az, aki valakitől követelné, hogy gyalogszerrel keljen át a tengereken. A nép a maga erejéből immár nem emelkedhetik fel a polgári szintre, habár ezt a színvonalat a haladás sürgetővé és parancsolóvá teszi is. Vannak, lehetnek kivételek, amikor szerencsés körülmények játéka folytán agrárpolgári foltok virulnak ki az országban, de az egész agrárnépesség önerejéből már képtelen ide felemelkedni. A polgárosodás kezdetén még talán lehetséges volt ez. „Valamint Istenben, úgy hiszek az emberi perfectibilitásban" — írta egyik polgári haladást hirdető szellemünk: Széchenyi. De a polgárosodás hajnalán hirdette ezt! Ma már nem írná le nyugodt lélekkel ezt a vallomást. Szólnak következtetések a népi oldal felé is. Aki ezen az oldalon a népi élet rideg autarchiáját hirdeti, aki valamilyen romantikus képzelgés érdekében a mai falusi élethez akarja visszavezetni népünket, az szegénységre kárhoztat egy egész nemzetet. Agrárnépességünk termelő tevékenységét az iparos tevékenység fejlettsége felé kell emelni. Csak így emelhető a falusi élet színvonala a város felé, a falu a város mellé. Az igazi polgárosítás csak így képzelhető el. A felvetett alapprobléma megoldása nélkül minden parasztprogramm és minden urbánus igyekvés a falu megmentésére teljesen céltalan és meddő marad. Szólni kellene még arról, hogy mi e nagy kérdés meg nem oldásának a luxusát sehogy sem engedhetjük meg magunknak. Súlyos példák .hosszú sora tanácsolja ezt. Elsősorban is vegyük figyelembe, hogy nagy népek az agrártermelés rabszolga munkáját rendszerint gyarmati népekkel szokták elvégeztetni. Mi azonban nem vethetjük gyarmati sorsra parasztságunkat. De vannak arra is példák, hogy egyes népek gyarmati lehetőségek nélkül is mindent elkövetnek arra, hogy kivonják a paraszti sorsból agrárnépességüket. De minden ilyfajta tudatos agrárpolitika nélkül is az agrárnépesség maga is menekül a falusi és paraszti életből és a városokba húzódik. Ez következett be Franciaországban is. Itt a mezőgazdaság és ipar termelő technikai ellentéteit nyitva hagyták, a parasztság a városokba menekült s az agrártermelést nagyrészt délkelet-európai bevándorlókkal végeztették el. Legújabban Németországban látunk hasonló jelenséget. Franciaország sorsa azonban azt mutatja, hogy ez a termeléstechnikai alapprobléma, végnélkül megoldatlan hagyva, felborítja a nemzet társadalmi egyensúlyát és súlyos válságot idézhet fel. 8. _ Kelet és Nyugat választóján, Ha a falu és város vagy a népi és városi jelleg merev ellentétei metafizikára és misztifikációra hajlamos fejekbe befészkelődnek, hatalmas torzuláson mennek keresztül és irtózatosan megnövekednek. Az első pillanatban senkisem képzelné, mégis az az igazság, hogy a falu és város, illetőleg a mereven szembehelyezett falusiasság és városiasság a magja annak az ellentétnek, amit Kelet és Nyugat ellentéteként ismerünk szellemi életünkben. A kicsiny mustármag jó talajban immár hatalmas fává növekedett. Hogyan ment végbe és hogyan történik a mustármag növekedése? Elsősorban is, ha a magyar kitekint Európa nyugati égtájaira, akkor azt látja, hogy ott a városokban nyugszik a nemzetek és országok léte. A falu a város szoros vonzásában népíleg, kulturálisan és szellemileg már tel-