Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])

A magyar ellnetmondások világa - 8 Kelet és Nyugat választóján

52 emelkedjen, hogy előrejusson és tökéletesedjen, olyan, mint az, aki va­lakitől követelné, hogy gyalogszerrel keljen át a tengereken. A nép a maga erejéből immár nem emelkedhetik fel a polgári szintre, habár ezt a színvonalat a haladás sürgetővé és parancsolóvá teszi is. Vannak, lehet­nek kivételek, amikor szerencsés körülmények játéka folytán agrárpolgári foltok virulnak ki az országban, de az egész agrárnépesség önerejéből már képtelen ide felemelkedni. A polgárosodás kezdetén még talán lehetséges volt ez. „Valamint Istenben, úgy hiszek az emberi perfectibilitásban" — írta egyik polgári haladást hirdető szellemünk: Széchenyi. De a polgárosodás hajnalán hirdette ezt! Ma már nem írná le nyugodt lélekkel ezt a vallo­mást. Szólnak következtetések a népi oldal felé is. Aki ezen az oldalon a népi élet rideg autarchiáját hirdeti, aki valamilyen romantikus képzel­gés érdekében a mai falusi élethez akarja visszavezetni népünket, az sze­génységre kárhoztat egy egész nemzetet. Agrárnépességünk termelő tevé­kenységét az iparos tevékenység fejlettsége felé kell emelni. Csak így emelhető a falusi élet színvonala a város felé, a falu a város mellé. Az igazi polgárosítás csak így képzelhető el. A felvetett alapprobléma meg­oldása nélkül minden parasztprogramm és minden urbánus igyekvés a falu megmentésére teljesen céltalan és meddő marad. Szólni kellene még arról, hogy mi e nagy kérdés meg nem oldásának a luxusát sehogy sem engedhetjük meg magunknak. Súlyos példák .hosszú sora tanácsolja ezt. Elsősorban is vegyük figyelembe, hogy nagy népek az agrártermelés rabszolga munkáját rendszerint gyarmati népekkel szok­ták elvégeztetni. Mi azonban nem vethetjük gyarmati sorsra parasztsá­gunkat. De vannak arra is példák, hogy egyes népek gyarmati lehetőségek nélkül is mindent elkövetnek arra, hogy kivonják a paraszti sorsból ag­rárnépességüket. De minden ilyfajta tudatos agrárpolitika nélkül is az agrárnépesség maga is menekül a falusi és paraszti életből és a városokba húzódik. Ez következett be Franciaországban is. Itt a mezőgazdaság és ipar termelő technikai ellentéteit nyitva hagyták, a parasztság a váro­sokba menekült s az agrártermelést nagyrészt délkelet-európai bevándor­lókkal végeztették el. Legújabban Németországban látunk hasonló jelen­séget. Franciaország sorsa azonban azt mutatja, hogy ez a termeléstech­nikai alapprobléma, végnélkül megoldatlan hagyva, felborítja a nemzet társadalmi egyensúlyát és súlyos válságot idézhet fel. 8. _ Kelet és Nyugat választóján, Ha a falu és város vagy a népi és városi jelleg merev ellentétei me­tafizikára és misztifikációra hajlamos fejekbe befészkelődnek, hatalmas torzuláson mennek keresztül és irtózatosan megnövekednek. Az első pillanatban senkisem képzelné, mégis az az igazság, hogy a falu és város, illetőleg a mereven szembehelyezett falusiasság és váro­siasság a magja annak az ellentétnek, amit Kelet és Nyugat ellentéteként ismerünk szellemi életünkben. A kicsiny mustármag jó talajban immár ha­talmas fává növekedett. Hogyan ment végbe és hogyan történik a mus­tármag növekedése? Elsősorban is, ha a magyar kitekint Európa nyugati égtájaira, akkor azt látja, hogy ott a városokban nyugszik a nemzetek és országok léte. A falu a város szoros vonzásában népíleg, kulturálisan és szellemileg már tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom