Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])

A magyar ellnetmondások világa - 7 A falu a város, a mezőgazdaság pedig az ipar távlatából

50 Mekkora ipari termelésünk tőkeforgatási ideje és mekkora a forgatás gyorsasága? Egy jeles statisztikusunk, Móricz Miklós, 1933 és 1939 között egybevetette az ipari termelés állótőkéjét és nyersbevételeit. Ezek szerint gyáriparunk állótőkéje a következő volt ebben az időben: 1933 1,935.000.000 P. 1934 2,087.000.000 „ 1935 1,959.000.000 „ 1936 1,968.000.000 „ 1937 1,984.000.000 „ 1938 1,987.000.000 „ 1939 2,201.000.000 „ Az állótőke után nézzük meg évről-évre, hogy mekkora volt az ipar nyers bevétele: 1933 1,767.000.000 P. 1934 1,954.000.000 „ 1935 2,201.000.000 „ 1936 2,582.000.000 „ 1937 2,952.000.000 „ 1938 3,044.000.000 „ 1939 3,767.000.000 „ E két adat egybevetése után, vagyis ha az állótőke nagyságát elosztjuk a nyersbevétel nagyságával, a forgatás idejére a következő hét eredményt kapjuk a naptári esztendők sorrendjében: 1.09 év 1.06 „ 189 „ 0.72 „ 0.67 „ 0.65 „ 0.58 „ Azt az örvendetes jelenséget tapasztaljuk hát, hogy gyáripari termelésünkben a forgatási idő folytonosan rövidült. Gyorsult a sebesség a nyersanyagtól az áruig és így rövidült a forgatási idő. 1933-ban még 1.09 esztendő alatt tudott fordulni a tőke, 1939-ben már majd egy fél esztendő alatt. így áll elő az az érdekes eredmény, hogy 1939-ben az alig két milliárdot kitevő állótőke fél esztendő alatt már több, mint 3 és félmilliárd pengő nyers bevételt fiadzott. Amikor ezt a három és félmilliárdot is meghaladó összeget közölték a lapok, akkor dagadozott mellünk a büszkeségtől; mi iparosodunk, a városi szellemek nagy mellényt ölthettek, büszkén hivatkozhattak arra, hogy az ipar is van olyan fontos, mint a mezőgazdaság és ez a három és félmilliárd pengős nyersbevétel volt az első csapás az agrárszociológusokra. Nézzük most már meg, hogy az ipar és kereskedelem után milyen gyorsan forgat a mezőgazdaság? Nem állanak rendelkezésünkre országos adatok, csak két vidék, mégpedig, az Északi Dombosvidék és a Tiszántúl adatait ismerjük azok munkája után, akik a forgatási idő kiszámításával foglalkoztak. Azt hiszem, hogy a két vidék általánosan jellemző annál is inkább, mivel az Északi Dombosvidék szemtermelő és kisebb mértékben állattenyésztő, viszont a Tiszántúl erős állattenyésztő kultúrát folytat.