Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szlovákok

55 mikor egy időszakonként megjelenő magánlapot adtak ki. Ez a „Súkromné listy Fully a Galandu". Két első kiadásában Picassot, az elementarízmust és a konstruktivizmust ismerteti. Fulla első törekvése, a színek skálázatából, a népviseletek ornamenseíből egy sajátos, modern szlovák művészetet alakítani', nem ígért sok eredményt. A színélmény fődomínánsa élményeinek. A dolgokat nem a pillanat impressziójában, széthulló impressziójában, széthulló színekben, levegősen látja. A látásérzet gyökereihez megy el. A dolgok logikai összefoglalását bontja szét. A ház előtte nem ház a maga formavalóságában, se nem pillanatnyi színimpresszió. A ház tartós színélményként jelenik meg előtte. Ez a színélmény a síkon nélkülöz minden logikai összefoglalást. Forma nélkül az abszolút felé halad. A rajzelem, ami a színek fölött a képbe tartó egész, az egyetlen témakífejező tartalom. A legutolsó képeit, a „Dévényi vár", a „Cirkusz" címűt erősen színhatásokra építi fel. Elmosódó színvízíók ezek. Sárga vonal, kék vonal, barna, majd zöld vonal, kék vonal píros harmóniában. A szín önmagában festői formát kap. A színvíziókban a vonal nem a rajzbeliség a szín intenzitásának fokozására, kiemelésére szolgál. Térbeli kifejezést kap olykor, de szétmosódík a színek intenzitásában. Galanda először a budapesti képzőművészeti főiskolán tanult, mint grafikus. A háború végeztével Prágába ment. Galanda elsősorban grafikus. A vonal százszázalékosan képalakító jelentőségű nála. A francia szürrealizmus erős hatást hagyott