Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)
A szlovákok
44 önmagát. Hiányzott a szlovák etnikai komplexum egységes és benső átélése. Nem jött még meg a művész, aki teljesen, minden idegszálával önmagába lényegesítette volna a szlovák tájat, aki tudott volna oly komlexen azonos lenni vele, mint Petőfi az Alfölddel. Ennek az első nagy megszólaltatónak a hiánya okozza, hogy a szlovák művészet máig sem tudott mégcsak részleteiben sem egységes művészeti irányt létrehozni. Szlovenszkó művészeti problematikája nincs fölszínre hozva. A részletmegoldások és művészi kibontakozások ezért hiányoznak, ezért nem tud egységesen kiszélesülni a szlovák művészet, ahogyan a plainairízmus tónusteremtő gyökerei és a barbizoni erdő természetvalóságának felismerése és megérzése lényegbeli eredményeket hozott a piktúrának. Színyei-Merse Pál a plainair-festés előfutárja, kora gyermeksége helyének, Ternyének zöld dombjain, nyírfásain elterülő pázsitjain keresztül, amit színesre hint be a sárga, kék, píros vadvirág, nyerte első és mindvégig determináló színélményét. Az a ternyei vidék a pleinairizmus egy fejezete. Csak a művész hiányzott, aki megérezte és önmagába oldotta és művészete lényegévé tudta tenni színtartalmát. Ez hiányzik a szlovenszkóí művészetből. De itt már beleszólnak a törekvésbe a szlovenszkóí gazdasági alapépítmény és a korszerűségi követelmények, melyek, amily fejlesztőleg és amily eredményeket kipattantóan tudnak hatni és a további fejlődés során dinamikusan lökik előre a dolgokat, ép oly gátlólag hatnak a nélkülük és kívülük eső törekvésekre.
