Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

20 mely a pleínairizmusnál a körvonalaiban még szilárd volt, összeomlik. A forma megsemmisülésével a kép végleg síkbeli lesz. Eltűnik a tárgy térbeli mélysége, architektoníkus kiterjedettsége és előjön a tárgy csak színbelí értékelése a síkon. Már nincsen árnyék, csak színek vannak. Szubjektív, — ahogyan én látom — színek. A formákat végleg feloldotta a fény és a levegő. A szabadban a tűző napon nem látok kontúrokat, élességeket, csak elmosódásokat, levegőt és színt. Az impresszionizmus korszaka köszöntött be a pikturába. E korszak az elmúlt évszázad második felében kerek számban úgy 1875-től 1900-ig zajlott le. A technika ekkor már szédületes arányokban tempózott. Már ismertük a felhőkarcolókat, a hatalmas acélvíaduktokat, már állt az Eiffel-torony, a gyáripari termelés elnyerte már teljes sebességét. Az életnek és a termelésnek ez a tempója sorra hat a művészetek és tudományok minden vonalán. Zolával együtt a naturalizmus polgárjogot nyert az irodalomban. A francia irodalomnak vezető nagy gárdája kiegészítést talál a képzőművészekben s egységes harcvonalban küzdenek művészetük jogaiért. Maga Zola, az író, kél az üldözött és kigúnyolt impresszionizmus védelmére. Híres irata, az impresszionizmusról, máig is a maga nemében a legtisztább és legtökéletesebb manifesztum az impresszionizmus mellett. Az individualizmus, a szubjektív látásélményeken keresztül, egyre jobban kidomborodik a pikturában. Egyéniségek keletkeznek, akik alap-