Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

Jegyzetek

125 A müncheni befolyás tovább halad a magyar pikturára, de az olyan nevek, mint Munkácsy Mihály, Paál László, Mészöly Gyula és Mednyánszky Sándor báró saját egyéni stílust alakítanak ki. Különösen az utolsó három, a magyar tájak lírai hangulatainak lesz a legmegejtőbb kifejezője. A modern művészeti mozgalmak nagy rezonálásra találtak a magyar művészetben. Ennek egyik főerőssége a nagybányai iskola volt, melynek mesterei Rippl-Rónai, Vaszacy, Fényes, Iványi-Grünwald. A naturalizmustól egy kötöttebb, a szín uralmát jelentő stílus felé haladtak. Az expresszionizmus és az újabb művészetek ökonomikus variálása egy újabb stílkeresés felé, a legújabb tendenciája a magyar piktúrának. Újabb művésztelepeink Szolnokon, Gödöllőn, Miskolcon a magyar művészet egyensúlykereséseinek színhelyei. S Picasso Pablo. Malagai születésű spanyol. Korán Párisba került. Először a klasszicizmus hatása alá került. Majd a kubizmus kialakítói és megteremtői között foglal helyet. Később sajátos, a klasszicizmus és a kubizmus keverését mutató képeivel keltett feltűnést. Az elsők közé tartozott, akik a festőművészet pigment lehetőségeit különböző anyagoknak a képbe való belemontálásával igyekezett a festőművészet kifejezési lehetőségeit tágítani. Különösen a húros hangszereket ábrázolta szívesen. Szép formájuk a festői lehetőségek nagy gazdagságát kínálta. Picasso később az anyagabsztrakcióktól elfordult és újra naturalisztikusan kezdett festeni. Hatása egyetemes az egész festőművészetre. _ <3 Moňoly-Magy László. 1895-ben született Bácskában. Festőművész. Kezdetben impresszionista modorban festett. A háború után kikerül Berlinbe, hol a dadaizmus és a konstruktivizmus hatása alá kerül. Ez elvezeti a fotográfiához, melynek új lehetőségei után kutat. A fotográfiát kiszabadítja a festményutánzás bilincseiből és visszavezeti tulajdonképeni lényegére, a fény és árnyék játékának és finomságainak közlésére. Ez a törekvés a grafikában mutatta meg a praktikus felhasználhatóságát és a mai modern grafika elmaradhatatlan segédeszközévé vált A másik út, a fotográfia terén a tárgy és anyagszerű fotográfia felé vitte a kutató Moholyt. A fotográfia itt megszűnik „képszerű" lenni a festmény értelmében és képpé válik a saját optikai törvényei szerint Tehát: éles, pontos, gépszerű, a tárgyak szerkezetét, viszonylatát, anyagstrukturáját pontosan visszaadó kép. Nem fantáziánkat ragadja meg, mint a festmény, de a valóságérzetünket elégíti ki. Praktikus felhasználását láthatjuk a modern reklámnál, pl. a selyem- és szövetreklámok, melyek a selyem