Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)
Jegyzetek
124 László lámpa-, foto- és grafikai munkái stb. A Bauhaus munkaköréhez kapcsolódott Le Courbusiec francia és Hemes Mazer svájci építész, a modern architektúra megteremtői. 1928-ban a német nacionalista körök Hanes Matert eltávolították a z iskola éléről, mire ez tanítványaival együtt Oroszországba ment A Bauhausba pedig az eddigi eredményehet szisztematizálták és az iskolagyilkos dogmatizmusába fojtották. Mindazáltal a Bauhaus kettős forradalmának egy részét, az alakításbelit, véghezvitte; a másikat, a pedagógiait megakadályozták. § A magyar művészet. A magyar festőművészet orgánikusan tulajdonképen csak a XIX. században kezd kialakulni. Előbb csak fölbukkanó, de a mostoha viszonyok következtében eltűnő, vagy a külföldre ^sodródó neveink vannak. Ezek sorába tartozik Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari festője és Angliába került Bogdán^ Jakab csendélet-festő is. A XIX. században a magyar festészet még nagy nehézségekkel küzködött. Ennek egyik főoka az volt, hogy az intenzív művészeti kultúra, ami ma jellemzi a magyar művészetet, nem tudott kialakulni, mivel a jelentősebb tehetségeket, mint : Markó, Brock7, Borsós a külföld fölszívta és kapcsolataikat teljesen elvesztették a magyar földdel. Nehezítette a helyzetet, hogy ebkor nem volt még Magyarországon sem képtár, sem művészeti iskola, sem szervezett kiállítás. Mindezeket az intézményeket a XIX. sz. második felében alapították. A magyar festészet e korszakát a táblabíróvilág korszakának nevezzük, mert a táblabírók és a módosabb polgári osztály művészetét tükrözik. Stílusa az általános európai akadémiai stílustól függ. Főkép a bécsitől. Az arcképfestés magyar mestere ekkor Barabás Miklós és a magyar népi genre-é is egyúttal. A szabadságharc után kezdődő korszak a történelmi festészet kultuszának jegyében indult és az elnyomatás korában nemzet múlt drámáit festi. Az első mester Madarász Viktor, majd Tfian Mór és Lötz Károly. A müncheni Piloty színes, tárgyias valóság festészetét Benczúr Gyula, a magyar Tizian, Liezenma$er és Wagner Sándor képviselik. Pilotynak volt tanítványa Székelj Bertalan és SzinyeiMerse Pál. Székely erős festői egyénisége hamar függetlenítette magát a mestertől és freskói a monumentális freskófestészetünk legkiválóbb alkotása. Szinyei-Merse Pál pedig a plein-air-festés egyik előfutárja lett Híres képe a „Pacsirta" és a „Majális". A 80-as és 90-es években egyre sokrétűbbé válik a magyar piktúra, kifejlődik a sajátos magyar genre és táj (Badik, Biňari, Vágó, Spányi, Tölgyessy).
