Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

Jegyzetek

123 Vincent van Gogň (1853—1890). Hollandi Művészete mégis az új francia pikturához tartozik. Volt műkereskedő, néptanító és hitszónok. Az impresszionizmusból indult, de nagyon hamar eltávolodott onnan. Nagyvonalú fantázia és erős exaltáltság jel­lemzi. Művészete nem lépésről-lépésre, hanem egyszerre hosz­szabb szünet után alig 2 és fél év alatt bontakozott ki tejessé­gében. Az expresszionizmus vele jelentkezik. Egy-egy, a lényét eltöltő érzés alatt alkotta képeit, a valóságtól való eltéréseket. Érdekesen figyelhető meg ez az expresszionisztikus jelenség leveleiben. Tizennyolc évig levelezett megszakítás nélkül báty­jával. Leveleiben a legmindennapibb gondolatainak és érzéseinek rendkívül képgazdag megfigyelését adja. O írja e sorokat : „Le laurier rose, c'est l'amour, les tableaux se fanent comme les fleurs, le murmure des oliviers a quelque chose d'immensément vieux." (A rózsaszín babér, ez a szerelem, a képek hervad­nak mint a virágok, az olajfák moraja valami végtelenül régi.) Az expresszív érzésképek finom sora ez. Auver sur Oise-ban ideg­bajából eredő őrültségi rohamában öngyilkos lett. S Paul Gaugin (1848—1903). Az impresszionizmussal indult. Később megundorodott a modern élet komplikált és mégis fel­színes idegéletétől. Tahiü-be ment a benszülöttek közé, ott élt velük. Majd rövid időre visszajön Párisba, de nemsokára me­gint Tahiti-be menekül. A neoprimitivizmus megteremtője. Színei egységesek és tiszták, elstilizálásai a való színeknek. Egyszerű formák, széles, nyugalmas ritmikájú foltokban. Élményei tiszták, de egységes, nyugodt és szerves stílust mégsem tudott teremteni művészete számára. _ S A konstruktivizmus. 1920-ban keletkezett. Megteremtői és vezéralakjai majdnem kivétel nélkül oroszok. Tatlin, Lízitsky, Malevics és Rocsenko. Két részre oszlik: 1. sík-, 2. térkonstruk­tivizmusra. A síkkonstruktivizmushoz tartozik a szuprématizmus és a magyar Bortnyik Sándor által kifejtett képarchitektúra. A tér konstruktivizmusa a kubizmust fejlesztette orgánikusan tovább. S A Bauňaus. Walter Gropius alapította, előbb Weimarban működött, 1919-től 1925-ig, amikor is Dessauba mentek át. A Bauhaus a modern géptechnika forma- és anyagbeli köve­telményeit óhajtotta kielégíteni praktikus anyagkutatás útján. Az általuk teremtett modelleket azután a velük összeköttetés­ben levő gyárak készítették szériaszámra. A praktikus élet dol­gainak új, anyagszerű formáját teremtették meg. Ilyen a magyar, bauhaus-alakító Bauer Marcell acél csőbútorai, Mofiol$~Nag$

Next

/
Oldalképek
Tartalom