Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

Jegyzetek

115 As őskori ember művészete. Spanyolországban a Pyrenéi hegyek és Délfranciaország barlangjaiban lelték meg a kutató paleontológusok az őskori ember művészetének nyomait. Lartet és Christy 1864-ben ismertette őskori barlangkutatásainak eredményét. A spanyolországi Altamirai barlangok falán talált, az őskori ember művészetét hirdető rajzok az egész világ figyelmét fölhívták magukra. A barlang falán talált rajzok kecskét, lovat, szarvast, bölényt stb. állatot ábrázolnak. Az első periódusban egészen kirajzolt körvonalaiban, később egyre szakadozottabb vonalú formában. Mivel a rajzok sokszor rétegszerűen egymás fölé voltak rajzolva, az istentiszteleti jelleg kérdése megdől. Mert ezáltal nyilvánvaló, hogy jelentőségük rövid időre szólt, később nem sokat törődtek vele. Annál valószínűbb a feltevés, hogy babonajellegű totem-ábrázolások voltak és az elejtésére óhajtott vadat szimbolizálták. Megerősíti e föltevést az, hogy e korból maradt vadászfegyvereken ugyanily jellegű rajzokat találunk. S Dialektikus szemlélődés. A materialista filozófia egyetemes érvényű törvényei, amelyek talajáról a gazdasági, társadalmi, szellemi és művészeti jellenségek okát, összefüggéseit és következményeit kutatják. S Sztatikus - dinamikus. Ha művészeti jellenségeket, pl. a gótstíl, önmagában, dátumok közé szorított nyugalmi helyzetében vizsgáljuk, akkor a jelenség vizsgálata sztatikus. Dinamikussá akkor válik, ha múltba és a jövőbe nyúló összefüggéseit és a gazdasági és társadalmi viszonyokkal való egyéb összefüggéseit, mint azoknak eredményeit vizsgáljuk. S Lipps : Aestňetik. - Worringer : Abstraktion und Einfühlung. 1905. München. S 8»