Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

Bevezetés

9 A művész, aki a közönségnek alkot, nem tud szabadulni a közönségtől. Két választása van csupán.vagy kiszolgálja az ittlevő tömeg ízlését, vagy a tömegízlés élére állva, a lehetőség terjedelme szerint fejleszti és fokozza a tömeg megértési képességét. Ebben rejlik a művészet hivatása. A festőművészet, mint a látás művészete, a környezetnek látáson keresztüli átélését közvetíti. A műalkotást, így a képet is át kell élni. Az átélés intenzitása és ennek formabeli kifejezése a művész belső alkotó küzdelme. Ez a folyamat megy végbe fordítva a szemlélő előtt is. Az alkotó belső alkotótörvényei szólnak így a külső, fizikai objektumon keresztül a szemlélő belső törvényeihez. Ösvényeket vág így a szellem és az érzés ismeretlen mezői felé. A művészetnek így embertársadalmí hivatása van. Önmaga fejlődik és a tömegek érzését, kultúráját fejleszti. Az elsőt a szlovenszkóí művészet, az egyetemes kulturára vonatkozóan, nem tudja teljesíteni a gazdasági alapok által meghatározott helyzete következtében. A második, az missziója. A szlovenszkóí festőművészetnek tehát kettős az értékelési pontja. A nyugati fejlettebb kulturájú népek által diktált festőművészetí haladásban a szlovenszkóí festőművészet részt nem vehet, de a folyton emelkedő művészeti kultúrszínvonal és a szlovenszkóí tömeg közötti távolságot behozni feladata a szlovenszkóí festőművészetnek. Vannak olyan festőművészeink, akik a vezető nyugati festőművészet által már régen túlhaladott művészeti stádiumban vannak, mások már tovább jutottak és a nyugati nívóval egy szinten, vagy