Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

71 Mít ábrázol a kép ? Mindent, amit egy művész Somorján 1930-ban Szlovenszkóról egy képbe tud látni. Tulajdonképen apró képrészletek fonódnak össze. Szegénység, kulturálatlanság, sötétséget terjesztő lámpa, fizetésképtelenség, kóbor kuvaszok, tílostábla, dudva és penész, háromnyelvűség, kassza, pókháló megábrázolva, szinte zűrzavaros összevisszaságban. A kép első hatása egységes. A részletek egybeépítése ritmikus. Lazaság nincs közöttük. Külün-külön szemlélve a részleteket, gazdagodik meg a kép az asszociációkban. A formák egységét sem hajlandó Prohászka elfogadni. Színes vonalakkal dolgozik néha. Különkülön színrészletekkel teszi elevenné, frissé a vonalakat. Érzi a vonal jelentőségét a képben. A színímpresszíót kerüli, a forma plasztikus volta sem fogja meg. A kettő közötti közvetítésül a vonalat veszi, tisztán festői értékelésben. Ez sokkal plasztikusabban közli látásait Nem köti magát a részletek és közbeeső felületek kidolgozásával, mint azt a szín vagy forma külön tenné. Oeuvreje ma még nyílt, nem lehet lezárni, csak áttekinteni. Sokat vívódik, éli anyagát. Jelentősége nagy a szlovenszkói viszonylatban. O az első szlovenszkói valóságfestő, aki környezetének dokumentumaiból, a kisvárosi osztálydetermínáltságok között tisztítja föl művészetté az életet. Keresései közben érintkezik öntudatlanul is az azonos okok és következmények folytán a nyugati művészet formaeredményeivel, de ezt sohasem tudatosítja magában, mert művészete őszinte szervességet alkot önmagával és környezetével. Nem nyugat