Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

63 Az öncélú szlovenszkóí művészegyesületeken kívül a magyar részről a komáromi Jókai Egyesület szépművészeti szakosztálya és a kassai Kazinczy Társaság képzőművészeti szakosztálya fejt ki műkö­dést a szlovenszkóí magyar művészek és művészet érdekében. A Kazinczy Társaság 1924-es jubileumi kiállításán, a Jókai Egyesület pedig 1925-ben a Jókai centennárium alkalmából rendezett kiállítással emel­kedett a szlovenszkóí művészet horizontjába. Legújabban alakult meg Pozsonyban a Szlo­venszkóí Úttörő Művészek csoportja, mely az összes szlovenszkóí kisebbségi képzőművészeket óhajta magába tömöríteni. Kiállítások rendezésével a művészeti termelés fokozását a színvonalban igyekszik elősegíteni, egyben a szlovenszkóí művé­szeti kultúra helyzetén javítani. Mert az eddigi kritikátlanság, a művészi alkotások analízálatlan­sága zavart és fejlődésgátlást okoz az egyes művésznél, ugyanakkor a dilettantizmusnak a meleg­ágyát teremti meg. Képügynökök fércmunkákkal, rossz reprodukciókkal, selejtes másolásokkal áraszt­ják el Szlovenszkóí és szívják el a közönség kép­fölvevő képességét. A helyzetet fokozza a külföldi, főleg bécsi, budapesti és prágai művészek kisebb­értékű képeível folyó tisztán névre menő kép­ügynökösködés, melyet a bizományos képkeres­kedők „kiállítás" cégére alatt bocsájtják a mítsem sejtő közönség szeme elé. Az ilyen pénzügyi vállalkozásoknak prédájára bocsátott Szlovenszkó így válik gyarmattá a nagyobb expanzitású kül­földi művészet előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom