Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza) - Prágai statárium, szudétanémet ultimátum
jon, vagy hogy nekünk három és félmillió angolt szolgáltassanak ki elnyomás végett, hanem azt követelem, hogy a csehszlovákiai három és félmillió német elnyomása szűnjön meg. Nagyon sajnálnám, ha e követeléseim miatt viszonyunk más európai államokkal szemben kárt szenvedne. Egyébként Csehszlovákia dolga, hogy a szudétanémetek hivatalos képviselőivel megegyezést így, vagy amúgy létrehozzon. Az én dolgom és nekünk mindnyájunknak dolga az, gondoskodjunk arról, hogy jogból ne legyen jogtalanság. Nem vagyok hajlandó arra sem, hogy itt Európa szívében második Palesztinát engedjek létrehozni. A szegény arabok védtelenek és talán elhagyatottak, a csehszlovákiai németek azonban nem védtelenek és nem elhagyatottak. — Meg kellett ezt mondanom, a mai pártgyulésen éppen akkor, amikor Ausztria kiküldöttei első ízben ülnek sorainkban, mert ők tudják a legjobban, minő fájdalom az, ha az anyaországtól elszakadva kell élni. Nem érdemelnénk meg, hogy németek legyünk, ha nem állnánk készen arra, hogy ilyen magatartást tanusítsunk és az abból eredő következményeket akár így, akár úgy viseljük. Ha pedig azt a példátlan viselkedést tekintjük, amelyet egy kis állam az elmúlt hónapok folyamán Németországgal szemben tanúsított, úgy érthető, hogy mi ebben az államban alig láthatunk mást, mint egy uborkafára felkapaszkodott országot. Németország és a Szudétavidék német lakossága határtalan ujjongással fogadta Hitler Adolf kijelentéseit. Komor, feszült csend támadt ugyanakkor az egész világon; az angol kormány a késő éjszakáig szakadatlanul tanácskozott, Párisban, Rómában, Washingtonban és a diplomácia más központi műhelyeiben lázas tevékenység kezdődött meg. Hirtelen mindenütt emlegetni kezdték a népszavazást, mint a népi problémák megoldásának egyetlen eszközét. Csupán Prága tartott ki tovább is makacsul, semmivel sem törődve, régi álláspontja mellett. A londoni cseh követ jegyzéket nyújtott át az angol kormánynak, amelyben Prága ismét bizonytalan, ismeretlen és még a távoli jövő homályába burkolt kisebbségi tervezeteire hivatkozott és az abban nyújtandó engedményeket jelölte meg végső határként, amelynél tovább nem mehet. Választ, biztatást nem kapott rá, ezért mindenre elszántan folytatta politikáját: a konfliktusok felidézésének, a szövetségesek háborúra kényszerítésének politikáját. PRÁGAI STATÁRIUM, SZUDÉTANÉMET ULTIMÁTUM A szudétanémetek örömujjongását, amely a nürnbergi beszéd után kitört, a prágai kormány „kihívásnak", helyenkint egyenesen lázadásnak minősítette. A német városokban állomásozó cseh katonai osztagok és csendőrök megtámadták az ünneplő csoportokat és tömegeket, sortüzek dördültek s a német városok és községek egész sorában sok halottja és rengeteg sebesültje volt az összecsapásoknak. A fegyvertelen, védtelen tüntetőkön kívül már cseh csendőrök és katonák is kezdtek szerepelni a veszteséglistákon: — 34 - 4*
