Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza)

kénytelenek voltak tűrni, hogy pénzintézeteiket tönkreteszik, vagy elidegenítik tőlük, iparukat megbénítják, hogy a munkanélküliek, az éhezők száma évről-évre nő, a régi jólét helyét mindinkább elfoglalja a nyomorúság és a nélkülözés. És el kellett viselniök, hogy a csehek megpróbálják kiforgatni őket nemzeti érzéseikből, német kultúrájukból, hagyományaikból, tűrni kellett a cseh befolyás erőszakos, kíméletlen terjeszkedését őseik földjén. A szudétanémetek egyre elkeseredettebben és hevesebben fordultak a csehszlovák állameszme és kormányzati rendszer ellen. Amíg azonban saját erejükre voltak utalva, semmire se mehettek az államhatalommal, a fegyveres erővel szemben. Sokáig majdnem teljesen támogatás nélkül álltak. A weimari Németország nem jelentett a határokon is átsugárzó erőt, hiszen a német demokrácia óvatosan kerülte az összetűzést Prágával, a demokratikus gondolat másik középeurópai fellegvárával. A helyzet azonban egycsapásra megváltozott a Harmadik Birodalom megalakulásával. Németország szinte egyik napról a másikra ismét világhatalom lett, mérhetetlen katonai erővel és rohamosan terjedő politikai befolyással. A nemzetiszocialista Németország nyomban hirdetni kezdte a német egység gondolatát, a Birodalom határain kívül élő németek szoros összetartozását a nemzettel és elkeseredett haraggal fordult mindazok ellen, akik németeket tartanak zsarnoki uralom alatt. A szudétanémetek szervezetlen, tehetetlen elkeseredése hirtelen hatalmas külső támaszt kapott és egyszerre sohasem sejtett, döntő erőre tett szert. A cseh válság kiélesedett és európai kérdéssé vált abban a pillanatban, amikor Berlinben Hitler Adolf elfoglalta a birodalmi kancellári széket. Német részről évről-évre, hónapról-hónapra nyomatékosabb, komolyabb és súlyosabb figyelmeztetések hangzottak el Prága felé. Hitler vezér és kancellár minden pártnapon, minden nagyobb politikai nyilatkozatában kitért a cseh kérdésre és hangsúlyozta, hogy a német nemzet nem tűri a tőle elszakított fajtestvérek nyomorgatását, sanyargatását, kizsákmányolását, hogy mindjobban, mind fenyegetőbben közeledik az utolsó óra, amelyben vissza kell kapniok szabadságukat, emberi életlehetőségeiket, sőt jólétüket. Prága ezekre a figyelmeztetésekre csak újabb határerődök építésével, fegyverkezéssel, katonai szerződések megújításával és kiterjesztésével válaszolt. A legtöbb görcsös erőfeszítés a szovjetsegítség valóraváltására irányult; a Felvidéken tucatszámra épültek a repülőterek a veszély órájában majdan érkező szovjet légirajok számára, előkészítették a szovjethadsereg bevonulásának tervét és lehetőségét a csehszlovák köztársaság védelmére. Csehország a Szovjet előretolt erődítésévé épült ki Középeurópa szívében, megdöbbenést, nyugtalanságot keltve az egész művelt világon mindenütt. „Csehszlovákia a Szovjet repülőgépanyahajója", állapította meg valamelyik nagy angol napilap, és az európai nemzetek sorra belátták, hogy Prága felől végső veszedelem fenyegeti őket. A csehszlovák köztársaság földje nyugatról kelet felé elnyúló, hosszú folyosót jelentett, amelyen át a keleti barbárság hullámai bármely pillanatban rázúdulhatnak Középeurópára. — 24 — 2