Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszatért magyar városok (dr vitézi Nayg Zoltán)

Szlovák fazekas. A magyar történelemnek átalakított, vagy romokban álmodozó tanúi a várak, amelyeknek legnagyobb része azokon a területeken van, amelyeket Trianonban szomorú rabságra ítéltek. Némán figyelnek a Kárpátok bércein, a Vág, a Nyitra és a Hernád fölé emelkedő hegyek sziklaormain. Magyarország legészakibb részében valóban árván, de a maga fenséges magaslatában is büszkén emelkedik Árva vára, amely ma már csak festői rom, de évszázadokon keresztül keményen és dacosan állta a harcot minden ellen­ség ellen. Alapítói a híres Balassa-család ősei voltak, később pedig Magyar­ország leggazdagabb főurai vetélkedtek birtoklásáért. Tulajdonosa volt Garai Miklós nádor, Stibor vajda. Később a dúsgazdag Thurzó-nemzetség birto­kába került. A XVII. század folyamán hol a császáriak, hol Rákóczi Ferenc fejedelem katonái lőtték. Ekkor nagyon megrongálódott s bár azóta sok javításon esett át, egyrésze ma is romokban áll, de kevélyen és büszkén. Mél­tán, mert a világ egyik legszebb fekvésű vára s szinte megközelíthetetlen, mint a sasfészek. A várak szinte övezetszerűen sorakoznak egymás mellett a Nyitra és a Vág völgyében. A Nyitra völgyében büszkélkedik a Noffryak bajmóci vára, amelynek lovagterme egyike a legszebbeknek az összes lovagvárak között s a magyar gótika egyik remeke. Még a tatárjárás előtt épült a Vág festői völgye fölött a legendáshírű, ma romantikus romokban heverő Bolondóc vára, Beckó falu felett. Ez is főképpen Stibor vajdának köszöni kiépítését és hírét, de már korábban is nagy hírre emelkedett, amikor Csák Mátét mondotta urának. A lovagvárak sorában előkelő helyet foglal el Léka vára, amelyet még II. Béla király korában építtetett Lenka (Lukács) nevű ura. Földszinti lovag­terme nemcsak a magyar gótikus építészet egyik remeke, hanem fontos tör­ténelmi öszejövetelek és lovagi tornák színhelye is volt. Az ország nyugati határán emelkedett történelmünk egyik legfonto­sabb emléke, a ma már romokban heverő dévényi vár, amely csaknem ezer - 205 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom