Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszatért magyar városok (dr vitézi Nayg Zoltán)

keveset tudnak erről az aránylag kis faluról, pedig vele a magyar művészettörténet egyik legértékesebb emléke került vissza hozzánk. A premontreirend legelső magyarországi építkezése áll itten, a magyar építészet és szobrászat történetének egyik gyöngyszeme, az 1217-ben alapított prépostsági templom. A magyar-román építészetnek egyik fontos állomása és messzesugárzó szobrászati iskolája volt itten a XIII. század folyamán. A templom alaprajzában francia vonásokat is felismerhetünk, ami érthető, hiszen a premontrei-rend Franciországból került hozzánk, de ennek ellenére igen szoros í>tíluskapcsolatot mutat a dunántúli premontrei építkezésekkel, Jakkal, Zsámbékkal is. Az oszlopfőkön lévő gazdag faragványokon határozott magyar jelleggel találkozunk, amely édestestvére az esztergomi ásatások folyamán előkerült egyes szobrászati faragványoknak. Bars vármegye legfontosabb városa, az új magyar határváros, Léva. Egykor a végvárak dicső életét élte, de várának már csak romjai emlékeztetnek erre a letűnt korszakra. A világháború előtt az alföldi gabona egyik fontosabb közvetítője volt a Felvidék északi része felé, ugyancsak ez szállította a fát az alföldi városok felé. Az erőszakosan betelepített csehek és szlovákok a cseh megszállás idején itt indították meg a később végzetessé fajuló magyar-szlovák kultúrharcot. De most, a megváltozott helyzet folytán az erőszakosan betelepített „vendégek" eltávoztak s Léva ismét visszatérhet ősi életéhez, nagyszerűen fejlett kézművesiparához és kereskedelméhez. Ahogy ezen a városvonulaton keletre haladunk, legelébb Losonc áll elénk, hogy szép utcáiban, egyszerű, de művészi házaiban s még a XII. század elejéről származó református templomában gyönyörködjünk. Utunkat tovább folytatva, elérünk Fülekre, ahol sokáig tűnődhetünk Fülek középkori várának beszédes némaságán. Gömör megyében az első fontos állomásunk Rimaszombat, szép templomaival, az evangélikus templomnak Gusztáv Adolf svéd királytól Krasznahorka, a vár külső kapuja. Krasznahorka. Részlet a belső várból. (vitéz Bajor Ágost tusrajzai.) — 202 -