Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Léva, Losonc - Losonc-Rimaszombat

nem a berobogó tankszázadnak. A csehek ugyanis az egész Felvidéken elterjesztették, hogy a magyar hadsereg teljesen felkészületlen. Nincs se tankja, se motoros ágyuja. És most, mikor itt dübörögnek előttünk ezek az acélból kovácsolt eleven cáfolatok, ötezer hang sikoltja ujjongva: Éljen a magyar tank! Odarohannak a felvirágozott harcikocsikhoz. Csókolják, simogatják őket. Nyakába ugranak a sofőrnek, meg a géppuskakezelőnek. Ügy-e, hogy hazudtak a csehek! — kérdik egymástól diadalmasan. — Ügy-e, hogy mindenük van a magyar honvédeknek! Néhány perc múlva egy országzászló vonul be a város főterére. A törökbálinti honvéd lőszerraktár tisztjei, munkásai és beosztottjai küldték a szabad magyar Füleknek, ahol már ki is jelölték a helyét. Most itt az új országzászló előtt üdvözli Fülek népe a felszabadító magyar katonákat. A meghatott öröm lelkes szavai közül megrázóan csendül ki egy visszatérő motívum, amikor Schuster József húsz év elmúlt szenvedéseiről beszél. Valami fájó elkínzottsággal, fellobogó gyűlölettel kiáltják közbe az emberek minduntalan: — Le az árulókkal! Az egész Felvidéken, amerre csak jöttünk, mindenütt a legnagyobb elkeseredéssel beszélnek az árulókról. Név szerint feljegyezték az utolsó faluban is azokat a gazdag zsidókat, akik még két héttel ezelőtt is százezreket és müliókat adtak a cseh nemzetvédelmi alapnak. Most pedig ők tűzték ki házukra a leghosszabb magyar zászlót, mellükre a legnagyobb kokárdát. Itt Füleken ők hirdették leghangosabban, hogy nem engedik elveszni Masaryk köztársaságát és nem lesznek megint magyarok. A leszálló estében Fülek minden magyarja együtt énekli a felujjongó Himnuszt. Aztán megkondulnak a harangok és az emberek lehajtott fejjel indulnak a templom felé. A rabság napjaiban fogadták meg, hogyha egyszer visszatér ide a magyar lobogó, az első útjuk a templomba vezet. Most hát mennek halkan, csendesen, imádkozó lélekkel. Ezer meg ezer gyertyaláng fénylik át a novemberi este sötétjén. Ezer meg ezer torokból száll fel a „Boldogasszony Anyánk" fenséges melódiája. A füleki vár ormán pedig háromezer villanykörtéből kirakva kigyúl a Csonka Haza és a megnagyobbodott ország térképe. Alatta az égre sugárzik két szó, amit a Felvidék üzen a távozó cseheknek, két szó, mely még az éjszakán át is kíséri őket és belelángol a magyar földön töltött utolsó álmukba. Két szó, amely nem felejt és mindent visszakövetel. Két szó: — Mindent vissza! LOSONC - RIMASZOMBAT Pénteken hajnalban három részre oszlik a balassagyarmati sajtóhadiszállás különítménye. Egyik csoport Rimaszombatra megy, a másik Losoncra, a harmadik Lévára. Délelőtt tizenegy óra van, amikor a rapi hídfőnél - 151 —