Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

A felvidéki magyarság húsz éve.(Ölvedy János) - Szervezkedik a felvidéki magyarság

szellemiségét tekintve, tulajdonképpen folytatója volt a régi Nagyatádi párt­nak és céljául tűzte ki a magyar földmíves és kisiparos társadalom nemzeti alapon való megszervezését. A párt vezetői Szent-Ivány József gömöri föld­birtokos és Törköly József rimaszombati ügyvéd, Füssy Kálmán komáromi szekeresgazda és Mohácsy János komáromi ügyvéd voltak. A párt 1922.-ben az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt nevet vette fel. A felvidéki magyarság politikai álláspontját 1920 júniusában az újon­nan megválasztott képviselőház első ülésén Körmendy-Ékes Lajos olvasta fel. Rendkívül emlékezetes ez a deklaráció. Kimondja többek között, hogy a trianoni békeszerződés a felvidéki magyarságot megkérdezése nélkül, sőt tiltakozása ellenére szakította el az anyaországtól. És éppen ezért a felvidéki magyarság most innen fordul a világ közvéleményéhez, hogy dokumentálja: ezt a törvényellenes döntést végérvényesnek sohasem fogadhatja el. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: „önrendelkezési jogunkat soha és semmiképpen fel nem adjuk, azt fenntartjuk és követeljük!" Ugyancsak a felvidéki magyarság álláspontját szögezte le Szent-Ivány József 1920 szeptember 24.-én költségvetési beszédében a következőképpen: „Sohasem fogjuk elismerni, — mondotta, — hogy Csonka-Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult a trianoni béke ratifikálására. Mi ehhez a békéhez sémikor sem adtuk hozzájárulásunkat és sémikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani. Midőn ezt elvi álláspontnak leszögezem, gyakorlati alapon is meg akarom bírálni helyzetünket. Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folytán a csehszlovák köztársaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, miképpen lehetne ezzel a reális gondolkozással megtalálni az önvédelem tisztességes útjait". — Szent-Ivány József bejelentése szinte előre jelezte azt a politikai magatartást, melyet a felvidéki magyarságnak az új helyzetben követnie kell. Becsületes és töretlen magyar vonalon mozog ez a kisebbségi magatartás, de éppen a magyar nép jövőjének szemmeltartásával mindig arra törekszik, hogy a kisebbségi magyarság életét, gazdasági és kulturális megmaradását okosan, de becsületes eszközökkel biztosítsa. A felvidéki magyarság az akkori politikai kényszerhelyzet következ­tében két politikai fronton szervezkedett. És ezt a visszásságot a következő esztendők politikai küzdelmei sem tudták kiküszöbölni. Ezt a belső magyar válságot mindjobban kiélezte az az ellentét, amely a Keresztényszocialista Párt belsejében uralkodott. Lelley Ernő, a Keresztényszocialista Párt akkori elnöke, a látszat szerint, mindinkább hajlott a cseh katolikus néppárttal való együttműködésre és ezt a taktikai lépést a Szent-Ivány József körül csopor­tosuló magyar kisgazdapárt kezdettől fogva helytelenítette. Rövidesen nyilt válság tört ki a Keresztényszocialista Párt szervezeteiben, ami Lelley és köz­vetlen munkatársainak eltávolításával végződött. Ekkor vetette fel újból Szent-Ivány József a politikai magyar egység gondolatát és megalapította a Magyar Nemzeti Pártot. Az új pártot a régi kisgazda párt és a Keletszlová­kiában és Kárpátalján működő Magyar Jogpárt alkotta. A Keresztény­- 13 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom