Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
A felvidéki magyarság húsz éve.(Ölvedy János) - Szervezkedik a felvidéki magyarság
csapatok 1918 december 30.-án vonultak be Kassára, 1919 január i.-én Pozsonyba, január 12.-én Ungvárra és február végéig szállották meg a Csallóközt, Érsekújvárt, Losoncot, Rozsnyót. A cseh megszállók rövidesen életbeléptették a katonai diktatúrát, majd március 20.-án, az új Vix-jegyzék értelmében még délebbre hatoltak be magyar területre. A Károlyi-kormány bukása után hatalomrakerült magyar szovjet 1919 tavaszán megkísérelte a Felvidék egy részét visszaszerezni, de miután a párisi békekonferencia június 12.-én megállapította a magyar-cseh-szlovák határt, a magyar vörös csapatok lassanként visszavonultak. 1919 július 24.-én befejeződött a Felvidék teljes megszállása. tJj, teljesen ismeretlen korszak kezdődött a felvidéki magyarság számára: a megpróbáltatásokkal teli kisebbségi élet korszaka. SZERVEZKEDIK A FELVIDÉKI MAGYARSÁG A felvidéki magyarság politikai szervezkedése röviddel az államfordulat után megkezdődött. Életkérdéssé tette ezt az akkori politikai helyzet, amely a magyarság részéről mind erőteljesebb és szervezettebb kiállást követelt meg. A politikai szervezkedésnek azonban rendkívül nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Fel kellett vennie a harcot elsősorban a csehszlovák nemzeti terjeszkedés politikájával szemben, másfelől pedig azokkal a bomlasztó erőkkel, amelyek magyar vonalon, de prágai pénzen és prágai irányítás mellett dolgoztak. A Magyarországról és Bécsből a Felvidékre átmenekült októberista és kommunista emigránsokra gondolunk, akik politikai téren és sajtóban egyaránt fontos pozíciókat szálltak meg és prágai irányítás mellett a régi Jászi és Károlyi Mihály-féle koncepció terjesztésével lépten-nyomon fertőzték a magyar közgondolkodást. Az új politikai helyzetben kétségkívül egy központilag szervezett nagyátfogású magyar párt lett volna a legmegfelelőbb megoldás, amely az összes magyar erőket közös szervezetbe tömörítette volna. Azonban ezt egyrészt az akkori politikai helyzet, másrészt a magyarság belsejében forrongó társadalmi erők ellentéte lehetetlenné tették. A felvidéki magyarság politikai szervezkedése két központ körül indult meg. A háborúelőtti Néppárt és a régi giesweini keresztény szocializmus tábora Pozsony és Kassa körül csoportosult. Ez a pártalakulat az őslakos gondolatot domborította ki és a magyar-német és szlovák őslakos tömegeket egyaránt tömöríteni akarta egy közös politikai frontba. Az 1919 novemberében így megalakult politikai mozgalom az Országos Keresztényszocialista Párt nevet vette fel és megalapítói közt ott látjuk Fleischman Gyulát, Wirth Gyulát, Körmendy-Ékes Lajost, Tost Barnát, Grosschmied Gézát, Tobler Jánost és Lelley Jenőt. Ugyanakkor, amidőn a régi keresztényszocialista és néppárti tábor Pozsony és Kassa környékén elkezdte szervező munkáját, Komárom és Rimaszombat vidékén a magyar kisgazda párt bontotta ki zászlaját. Ez a párt,