Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

A bécsi döntés (Lukácsovich Lajos) - Bristol előtt

Bécsben már a szállásunk felé szalad velünk az autó, végig a patinás volt császárváros utcáin, amikor a soffőr a kocsi ablakán át kibök a mutató­ujjával. — Itt lesznek a tanácskozások. — Hol? — kérdezzük egyszerre hárman is. — Itt, jobbra, — mondja — a Belvedereben. A Belvedere! Itt mondanak ítéletet felettünk, ebben a közel három­száz esztendős világhírű barok-palotában, amelynek alapjait még Savoyai Jenő herceg rakatta le. A palotának Ferencz József uralkodásának zenitjén Ferenc Ferdinánd trónörökös volt a lakója. Később nevezetes műtörténelmi múzeuma lett Bécsnek: Osztrák barok-múzeum. Bennünket, magyarokat, a Bristol-szállóban helyezett el a történelmi bécsi nap főrendezősége. A németeket és az olaszokat az Imperial-szállóba tet­ték, a csehszlovákokat a Grand Hotelbe. Ezernyi meg ezernyi tömeg állt a német-olasz lobogókkal díszített Imperial és magyar zászlókkal fellobogózott Bristol előtt. A BRISTOL ELŐTT Néhány perccel múlott el nyolc óra. Tudtuk, hogy otthon Pesten szívszorongva várják telefonos tudósítá­sunkat, hogy azután a rendkívüli kiadásokkal a rikkancsok ezrei szalad­hassanak az utcára. Mit telefonáljunk? Hogyan merjünk reményt kelteni, örömkönnyeket fakasztani, teljes, alapos bizonyosság nélkül. Igaz, hogy jó híreket hallottunk, tele vagyunk reménységgel, de még csend van és sötétség a Belevedere szépséges baroktermeiben. Mit telefonáljunk? Csak azt, hogy várjuk, reméljük, hisszük a holnapi új magyar hajnalhasadást. Azután, mikor a kínosan hosszú, a gyötrő éjszakát végre felváltotta a hajnal derengése, ránkvirradt a történelmi nap. November másodikának reggelére már együtt volt Bécsben a döntő értekezlet valamennyi részt­vevője. Amikor gróf Ciano külügyminiszter, Mussolini küldöttje, reggel meg­érkezett a pályaudvarra, olyan ováció fogadta, hogy az örökké mosolygós fiatal diplomata alig győzte fogadni és viszonozni a hosszasan tartó tüntető ünneplést. Cianot a pályaudvaron Ribbentrop báró német birodalmi kül­ügyminiszter fogadta, valamint Seyss-Inquart ostmarki helytartó. A pálya­udvarról Ciano gróf az Imperialba hajtatott, ahol sokáig tanácskozott Göring tábornok, porosz miniszterelnökkel, majd Ribbentrop német külügyminisz­terrel ült össze tanácskozásra. Közben a magyar urak ugyancsak beható meg­beszéléseket folytattak. A delegáció tagjain kívül ott volt a Bristol-szállóban Wettstein János prágai, Sztójay Döme berlini, Villáni Frigyes báró római követünk is. A Belvedere-kastélyban természetesen minden intézkedés megtörtént a két nagyhatalom államférfiainak méltó fogadására és à döntőbíráskodás elő­készítésére. A barokpalota ú. n. kerek-asztal-termét jelölték ki a törté­nelmi tanácskozás színhelyéül. Hatalmas, köralakú szoba ez; ablakaiból — 104 — 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom