Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
A cseh kormány elfogadja a döntőbíráskodást
A CSEH KORMÁNy ELFOGADJA A DÖNTŐBÍRÁSKODÁST Október 22.-én, szombaton Chwalkovsky csehszlovák külügyminiszter végre átnyújtotta Wettstein János prágai magyar követnek a cseh kormány új, harmadik számú ellenjavaslatát. A jegyzékkel vitéz Solymossy Ulászló vezérkari alezredes, a prágai magyar követség katonai attaséja, mint külön futár nyomban útnak indult Budapestre és néhány perccel éjfél után a cseh jegyzék már Kánya Kálmán külügyminiszter asztalán feküdt. A külügyminiszter vitéz Imrédy Béla miniszterelnökkel a hajnali órákig tanácskozott a jegyzékről, azután másnap, vasárnap egész délelőtt együtt ültek a kormány tagjai és folytatták a tanácskozást. Végeredményben arra a megállapításra jutottak, hogy az ajánlat nem fogadható el, mert hiszen igen fontos magyar városok cseh fenhatóság alatt maradnának, így Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár és Munkács. A taktikázó, időnyerésre törekvő cseh kormánynak kilenc napra volt szüksége ahhoz, hogy javaslatát elkészítse: a magyar kormány ezzel szemben huszonnégy óra alatt elkészítette válaszát, amelyet ugyancsak vitéz Solymossy Ulászló vezérkari alezredes vitt magával Prágába. A prágai magyar követ hétfőn délben adta át Chwalkovsky külügyminiszternek a jegyzéket, amely a következőket tartalmazza: 1. A magyar kormány megelégedéssel szögezi le, hogy a magyar követelés tekintélyes részére a két kormány között megegyezés áll fenn és ezért javasolja, hogy a magyar csapatok a nemvitás területet záros határidőn belül megszállhassák. További halogatást semmiképpen sem látna indokoltnak. 2. Megállapítja, továbbá, hogy még mindig lényeges nézeteltérések állanak fenn a két kormány között, amelyek elsősorban a visszacsatolás alól elvont területek fontosságára vonatkoznak. A nézetkülönbség mindenekelőtt azokra a városokra vonatkozik, amelyeket — Pozsony kivételével — 1908ban túlnyomó többségben magyarok laktak. Nyilvánvaló ennélfogva, hogy Magyarország ezekről még a müncheni megállapodások szellemében sem mondhatna le. Mindazonáltal — folytatja a jegyzék — a magyar kormány még egyszer bizonyítékát kívánja adni a legmesszebbmenő békülékenységnek, azt javasolja, hogy népszavazás tartassék azokon a területrészeken, amelyek a magyar kormány által javasolt néprajzi határvonal és a csehszlovákok által legutóbb felajánlott terület határvonala között feküsznek. A népszavazásnak november 30-áig véget kellene érnie. A népszavazásban csak azok a — 99 — 9*
