Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Fegyverbe !
ország területére. Másutt kétségbeesett ellenállás lángolt fel a cseh szuronyok, a tankok és ágyútelepek ellen. Ruszinszkóban nemcsak a magyar lakosság szállt szembe a cseh terrorral, hanem a ruszinok is. A lázongó Beregszász városát cseh katonaság fogta körül, gépfegyverek csöve meredt a város minden utcájára és terére. A városban szinte óráról-órára összecsapott a tüntető lakosság à cseh helyőrséggel, minden kórház megtelt ezeknek az összecsapásoknak sebesültjeivel. Munkács mellett egy nagyobb csoport ruszin felkelő valóságos ütközetet vívott cseh katonákkal és csendőrökkel. A karhatalom három tankot is felvonultatott a felkelők ellen, de így is csak többórás harc után tudták elűzni őket a csatatérről. Munkácson és Beregszászon a csehek statáriumot hirdettek. Ruszinszkó egész területén hidak repültek a levegőbe, utakat, telefon- és táviróvezetékeket vagdaltak el a felkelők, úgy, hogy Ruszinszkónak jóformán minden összeköttetése megszakadt a külvilággal. A cseh rádió ugyanekkor „magyar aknamunkának" próbálta feltüntetni a ruszinszkói felkelést. Szinte óráról-órára közöltek olyan jelentéseket, hogy magyar guerillák szivárognak át a határon, ők szervezik a szabadcsapatokat, irányítják a támadásokat a cseh karhatalom ellen. Névsorokat is olvastak fel átszivárgott és letartóztatott felkelőkről, drámai hatású vallomásokat adtak elő a különböző cseh rádióállomásokban. Ezekről azután órákon belül kiderült, hogy a névsorokban szereplő nevek ismeretlenek, az állítólagos magyar guerillák a világon sincsenek, a megrázó vallomások a cseh stúdióban előírás és megrendelés szerint készültek. Ruszinszkó kifosztott, agyonterrorizált, nyomorgó népe a végső kétségbeesés pillanatában maga vetette magát a cseh szuronyok elé és a magyarság megdöbbenve, szíve mélyéig megremegve figyelte az ősi testvérnép szorongatottságát és reménytelen erőfeszítését. A magyar kormány a müncheni konferencián résztvett nagyhatalmakhoz intézett jegyzék elküldése után tovább folytatta diplomáciai akcióját. Ennek első, nagyjelentőségű eseménye volt Darányi Kálmán müncheni utazása. Darányi Kálmán október 14.-én Erdmannsdorff budapesti német követ társaságában repülőgépen Münchenbe érkezett és megjelent a Königlicherplatzon levő Führer-palotában. Hitler vezér és kancellár több, mint egyórás kihallgatáson fogadta a magyar államférfit s a megbeszélésen résztvett Ribbentrop birodalmi külügyminiszter is. A kiadott hivatalos jelentés a tanácskozásról mindössze annyit közölt, hogy a német nemzet vezére a csehszlovákiai magyar kisebbségekről folytatott megbeszélést Darányi Kálmánnal, ennek a kihallgatásnak jelentőségével ezekben a kritikus órákban azonban természetesen mindenki tisztában volt. Ugyanezen a napon érkezett meg Rómába Csáky István gróf meghatalmazott miniszter és hosszú megbeszélést folytatott Ciano gróf olasz külügyminiszterrel. A meghatalmazott miniszter ismertette a komáromi tárgyalás anyagát és azokat a körülményeket, amelyek a tárgyalások megszakítására vezettek. Különös jelentősége volt ilyen körülmények között a német és olasz sajtó állásfoglalásának, amely mintegy a hátteret festette meg a két nagyjelentőségű megbeszélés mögé. — 91 — 7*
