Felvidéki elbeszélők válogatott munkái (Budapest. Magyar Népművelők Társasága, [s. a.])

A felvidéki széppróza

CL feluidéâi ô.zép^xé&a Felvidéki irodalom a fordulat — vagy ahogyan a csehek büszkélkedve mondták, a prevrat — előtt nem volt. Az a történelmi parancs indította el: megtartani az elszakított magyarságot a szentistváni birodalom szellemiségének. Politikusok a szentistváni állameszme világát őrizlek, írók a magyar szellem hajlékát építették a Iáira illatos fenyőiből. Legendás idők voltak ezek. Az ájult, tehetetlenségbe süllyedt magyarság szellemi élete téri ív. igához legelébb. A nagy lidércnyomás eltűnt, a háborúnak vége lett. A sok szenvedésen és nélkülözésen átvergődött lélek békés délutánokra vágyott, keletje lett egyszerre a könyvnek és a folyóiratoknak. Az áj határokat gondosan lezárta a politika: Lélek ez ajtón se ki, se be — hirdették az áj gazdák. Ez az elv megfosztotta az idegen impérium alá került magyarságot attól a szellemi centrumtól, amelynek kenyérosztó központja Budapest volt. A közönség ízlése megmaradt a régi, vágyódása a betű titán — ha lehet — fokozódott. Az az írói tömeg, mely telve ambícióval, a segítés vágyával elöntötte mint harcrakész fekete sereg az irodalom mezejét, természetesen nem nyújthatta azt, amit ez az olvasóközönség elvesztett, jönnie kellett egy olyan folyamatnak, amely egyrészt kiirtotta a dilettánsokat, másrészt fokozott munkára serkentette a hivatottakat. Néhány év s kialakult ÍÍZ élgárda csoportja. írók, akiknek húszesztendős munkája alkotta együttesen a felvidéki magyar irodalom arculatát. A háború előtt Pozsonyban és Kassán már dolgozott néhány író. Így Pozsonyban J an k o vie s Marcell és Kassán S z i k l a y Ferenc. írói multjuk nem volt jelentős addig, amíg a felvidéki magyar irodalom meg nem születeti. Körülöttük alakult ki az a két irodalmi központ, az a szárny, mellyel ez az új irodalom a magasságok felé repült. De addig, amíg az első szárnycsapások meglendültek, sok-sok o T>