Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
"Csallóköz" név rödid ismertetése, keletkezéséről
6 századi erőlködéseknek nyoma is, midőn a kis Dunát hajózhatónak fentartani igyekeztek; én legalább ebből nem mernék az avar csatornázásra egészben következtetni. Igaz az is, hogy FelsŐ Csallóközben, különösen Jányoktól kezdve, az öreg Dunára Misérd irányában húzódó vonalon, számos ős, kisebb nagyobb úgynevezett „kúnhalom" áll. Felső Jányoknál a halmot köritő „győr" ma is sértetlen épségű; igaz, hogy szigetünkön „Szolgagyőr" helység állott, és történelmileg is elfogadott tény hogy avar atyánkfiai is meghúzták itt magukat: mindamellett ha megengednők is, hogy azon tumulusok az avarvilág idejéből valók: nehéz volna biztos következtetésre jutnunk, hogy vizünk az avarok hatalmának emléke. Nyugodtan elfogadhatjuk tehát a tényt, hogy a „Csalló" vizétől, mely szigetünket éjszakról határolja, a többi „vizes" közök analógiájára nyerte szigetünk nevét „Csallóköz" 1 Szigetünk német neve „Schütt" valószínűbb az „anschütten"-bői keletkezett, mint Bartal György feltevése, hogy az a „Skytt"ből, tehát „szittya" szónak elváltozásából alakult. Mi csallóköziek a Dunából kiemelkedő zátonyokat, melyeket a Duna áradásaikor lerakodó iszap és hordalék, lassanként egészen összefüggő, néha igen tekintélyes kiterjedésű szigetekké emel: ma is „öntéseknek" nevezzük, és nevezték őseink is régi okirataink tanítása szerint. Azt hiszszük nem kell a szomszédos németség fogalmához alkalmazkodó fordításnak vennünk az elnevezést: mert őseink ez alakulás jelzést hozhatták „Etelköz"-ből, hol természetük és szokásaiknak megfelelő — szinte „öntéseket" képző oly rakonczátlan folyók közein tartózkodtak, mint a minő Dunánk. „Csallóköz"-t „aranykert"-nek is nevezték. Váljon honnan vette ez elnevezést, mely a mai viszonyokra sehogy se illik. Talán szép ligetei, halastavai, folyócskái, ős tölgyei, vitték reá a jövevényt, hogy a természettől szépen elrendezett „aranyos kert"-nek tartsa; vagy a kiirtott őserdőknek, ős erőben dús humusán ringó arany kalásztenger bájolta el a szemlélőt, hogy aranykertnek lássa a vidéket?! Vagy a Duna görgetege közt rejlő aranyhomok szülte ez elnevezést! Mind ennek a dicsőségnek úgy látszik örökre vége! Ligeteink a Duna folyása közt, — a Duna szabályozás előtt, — valóságos vadont képeztek; bent Csallóközben napjainkban a fíilemilék csak a házi kertekben húzhatják meg magukat, a házi macskák csendőri felvigyázása alatt; tavaink, folyócskáink kiszáradtak, az ős tölgyeknek nyoma sincs, sőt az őserdőknek humusát is kimerítette már a közel ezeréves használat. Nincs költői ihletségre serkentő semmi jelenség! Hisz a végtelen rónát keresztül-kasul szeldelik az egyenes 1 A jobbparti Dunaág és az öreg Duna közti tért, mely igen sok apró szigetbó'l alakult, a szigetekről nevezték ,,Szigetközinek. Alsó-Csallóközben a kiszakadó Csiliz körítette tért „Csiliz"-köznek a Csallóvize és egyik ága közti tért pedig „Viz"-köznek nevezik.
