Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Csallóköz megszállása ezer év előtt

15 Szent Mihályfalva 1421-ben említtetik. Hodos 1279-től kezdve mint népes község fordul elő. Nagy-Abony, másként Felabony 1256, 1298 óta, Csukár-Abony, ma Sikabony 1240. 1380 óta szüntelenül előfordul az okiratokban. Bari ah áz, másként Beleház említve 1380., 1384. határjárásoknál, mint Csukár-Albony és Udvamok határai közt fekvő; ma nyoma sincs. Nagy és Kis- Tdvarnok ma is népes nemes községek, már 1138-ban említve vannak. Szolgagyőr 1252., 1346., 1355-i okiratokban, N.-Udvarnok és CsukárAbony közt fekvőnek van rajzolva. Azonban ezen két község határa közt a dunaszerdahelyi határ fut ki a Dunáig, miből az következtethető: hogy Szolgagyőrből alakult Szerdahely. Szolgagyőr nevével Csallóközben a 15-ik században már nem találkozunk, az 1535-iki portális összeírásban nem fordul elő e név.

1 Szerdahely 1346-, 1352-ben már mint plébánia van említve. Tőkés 1493-ban Szomor Mihálynak Kondé György elleni perében Ítélet tárgya. A Kis-Dunamenti községeinket tehát mind megtaláltuk a középkorban sőt olyanok neveit is. melyek ma, mint lakatlan puszták, düllők jelezvék.

2 F .-Csallóköz közepén a következő községekről vannak a mohácsi vészt megelőzött időkből okiratos megemlékezéseink: Hét, ma Hideghét 1294., 1299 és a 14. és 15. századokból, Csákány 1363-ból, Csütörtökhely 1324., 1333-ban mint parochialis hely van említve, sőt Rozgonyi pozsonyi gróf is innen keltezi levelét 1441-ben a pozsonyiakhoz. Kis-Csütörtök, ma Erzsébet major, említve már 1354-ben. Béke (1295-ben Békásföld) 1347-ben, Gomba 1298-, 1301-, 1479-ben említve. Olgya 1251 óta a 13., 14., 15., 16. századból mutat róla az ős Olgyay nemzetség leveles ládája érdekesnél érdekesebb okmányokat. Mocsolány 1297-, 1329-, 1352-ben,

3 ma csak egy díillő neve. Csenke v. Csenge 1300-, 1380-ben

4 említve. Maglócza 1421-ben, ma puszta düllő csenkei határban. Sóók 1524-ben falu, most puszta Németsók. 1 Csallóközben voltak Pozsonyhoz osztott várjobbágy lakta helyek Mogor, Olgya, Csukár-Paka, Körtvélyes, Görgeteg, Karchák, Nyék, Kondoros; voltak a Nyitramegyei Szolgagyőrhöz osztottak is. A „Századok" 1882 V. füzetében Tagányi értekezik róluk; ezek Arpádsoka, Bőó's, Gyümölcs, Petény és Szolgagyőr. * A társulatunk területén alól eső, s az alsó-csallóközi ármentesitési társulatba kebelezett szomszédos községek mint Kürt, Vámosfalu, Vásárűt, Nyárasdok, stb. szinte kimutathatók. 3 Hartal Com. 4 Olgyayak levéltára.