Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
Csallóköz megszállása ezer év előtt
10 tokból, tiz évről összeállított, s mely szerint tiz év alatt Guthortól Siilyig kerek 2000 liold föld mozdult el helyéből. Igaz, hogy a Duna szegéseinek szaporodását atyáink a Duna-gőzhajózás emelkedésével járó örökös hullámvetésnek tulajdonították. Hisz a legtöbb gyors változás a jelen század közepétől veszi kezdetét. A Dunamenti határokon keresztül futó Duna mind a két termő félő) földpartot egyformán megtámadta; Vajkának, Stilynek balparti határát legnagyobb részben elszegte, 1 a Guthor község megmentésére 1817 18-ban ős tölgyes erdejükön keresztül ásott átvágást annyira elszélesítette, hogy a feláldozott keményfa erdő elúszván, az ötvenes években már újra Guthorhoz került a Duna és teljes erővel igyekezett Somorja alá. A Dimaszaggatás folytonos erősödését, századunk hetvenes éveiben, az Ausztriában végrehajtott Duna szabál yozás okozta. Az ott összeszorított sebes víz hozzánk tolta az eo-ész gorg-ete^kovet, itt o o o ö 7 az esés csillapodván, lerakta azt a folyó közepén. Az így alakult zátonyok a vizet a két oldali partra szorították, és előállott ezen partoknak állandó szegése, a Duna fűzeseinek ujabbkori amerikai alakú elvadulása. A csallóközi halászó és vadászó térségnek megszállása már — mint előbb is említettük, -— igen korán, sőt feltehetjük, hogy a honfoglalás után rövid időszakban történt. Ha nem is hivatkozunk arra, hogy Taksony vezér itt foglalt birtokot és nevét a Csallóközből kiszorult „Taksony" község tartja fenn; hogy a Géza vezérnek keresztelés előtti nevén „Vajk" fia nevét Vaj k a község viseli. Az itt települt Mogor, Ethuru, Borsa, Uzor, Dobor, Csukár család- és községnevek szinte ős, a kereszténykort megelőzött idők embereire vallanak. Béla király névtelen jegyzője, a ki élt légyen Szabó Károly véleménye szerint a 11-ik században I. Béla, — vagy Bartal Györgynek az ujabb kutatások nyomán, történészeink nagyobb része által elfogadott véleménye szerint a 13-ik században IV. Béla király alatt, — mindenesetre szavahihető tanu arra, hogy már első királyaink idejében elég sűrűen volt vidékünk betelepítve. A szt. Istvánnak tulajdonított épitésű 12 csallóközi templom bizonyosan fennállott a krónikás életében. A ki a prukki, guthori ős kis templomokat, a somorjai református templomot ismeri, a Szt.-Györgyúri templomot — és lebontásánál a falburkolat leesése után előkerült Ősrégi vörös falfestemenyeket látta, — melyek egyike „Vazult" és másika pedig olvashatatlanná vált görög írással jelzett, valószínűleg szinte görög szentet ábrázoltak; a ki kezeiben tartotta azon össze koldult vagy hordott régi különböző alakú, nagyrészt római légionárius, rész1 Vajkánál nyomai láthatók annak, hogy a Duna régi ágyát elhagyva, egyik baloldali lapost mélyítette ki. A Duna közepén állott, ma a szabályozási vonal jobb partjára jutott „Nyárasd" szigeten, még ma is láthatók az ős balparti töltések romjai.
