Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Csallóköz megszállása ezer év előtt

8 Közép-csallóközi dombhátunk Püspöki határ alsó szélétől Csákány, Csü­törtök, Gromba, Olgya, Béke, Uszor határait foglalja el, de Csölle, Misérd, Dénesd, Torcsnak északi határrészei is bele esnek. 1 Ezt a részt valaha keményfa erdő borította, melynek az Arpádkori „Tyk od", mult században „Tykod" alias „Majorház"-nak nevezett puszta határában még a 60-as évek elején is díszlett, és csak a mi időnkben lassanként kihaló ős mocsár tölgyek voltak maradványai. Egykor ezen erdő az öreg vadnak igen jó tenyészhelye lehetett. Ott a hol őseink meglehet szarvasra, vadkanra vadásztak, most az utódok a foglyok és nyulak ezreit öldöklik évenkint rakásra, a kiirtott erdőterületet elfoglalt szán­tóföldeken, ma az őserdő kiirtott helyén a favegetatiót csak az útszéli fasorok képviselik. 2 Csallóköz legnagyobb része úgy, — mint ma a Dunaközi füzesek — lakatlan lehetett őseink ideérkezésekor; mert sem tót, sem német helynevet benne nem találunk, — kivéve „Eberhard" és „Prukk"-ot. — Eberhardnak valamely betelepedett jövevény német gazdája adta oda saját keresztnevét; Pruck lakói német nyelvűek, de van köztük sok magyarnevű. A hagyomány e község lakóit Rákóczy ide telepített labanczai utódainak mondja. írott bizonyítékunk nincs róla, annyi bizonyos, hogy Prukkról már 1325-i iratok emlékeznek, tehát itt, és ez a falu már az Anjou-korban fennállott; ámde azért nem lehetetlen, hogy később elpusztulva, új telepítés keltette életre. így lehet magyarázni az elnémetesedett magyar nevű lakósok előfordulását. A katonai térkép ugyan német neveket, sőt tót elnevezéseket is tartalmaz: azonban ezen, az osztrák világból ránk maradt elnevezéseknek, régi okira­tainkban nincs semmi nyoma; a tót fordításokról Csallóközben senki sem tud semmit, nem is hallott; ezen tót nevek legfeljebb az ide munkába járó tót aratók népetymonjának szülöttei. 3 De nem lévén feladatunk Csallóköz monográfiájának megírása, nem szük­séges e kérdéssel tovább foglalkoznunk. 4 o o 1 Csallóköznek keresztlejtmérezése azt mutatja, hogy szigetünk az Öreg-Dunától a Kis-Dunáig szakadatlanul és majdnem egyenletesen lejtős térség, tehát Közép-Csallóköz tulajdonképen nem dombhát, hanem éjszaknak és keletnek egyaránt lejtó' térség, hova a Kis-Dunáról soha se, hanem csak az Üreg­Dunából került gyorsan lefolyó árviz. 2 Hogy Csallóköz kiváló vadászó, halászó hely lehetett, tanúsítják a fejedelmekről vett helynevek, így ..Taksony" „Vajk" „Mogor" ; még Zsigmond király is három falut cserélt itt höfleini birtokáért: Király fa, Királyfia, Király fia-Ivarcsa, ínég most is fenállanak. Ott van a néphagyomány Mátyás király vadászatairól, a macii hársfáról; Ortvay Arpádkori vízrajzában „Arpáď'-házi halastavakról van említés, a bélvattai határban „Szegye" vizafogóról. 3 Csütörtökhely és Szerdahely némileg tót eredetű szónak látszik, ezzel egybevetve Ortvay Arpád­kori vízrajzában előforduló vizek elnevezéseit ..Jablam potoca" „Malisca potoca" „Zutuche" folyás nevek is tótosan hangzanak: de mindamellett azt hiszem nem tarthatjuk tót telepítvénynek egyiket sem, mert ős lakóinak nevei magyarok és az 1535-i összeírásban nincsenek tótra valló személynevek. 4 Csallóköz felső faluinak lakossága: Főrév, Yereknye Eberhard, Szunyogdi, Brukk, Csölle, Misérd, Dienesdiben német nye Ívű. Az elsó'telepitéskor nem volt az. Pozsony erős befolyással volt Vereknyére, Főrévre. Misérdre, de a többi mikor lett németté, annak a középkorban nincs nyoma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom