Duba Gyula (vál., előszó): Fekete szél. Fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiája (Bratislava. Madách, 1972)

Fülöp Antal: Háromnaposok

A tárház tűzfalnyílásában megjelent egy tömött cukroszsák, s a csúszdán át Gedeon lába elé zuhant az asztalra. Léptünk egyet előre. Gedeon felállította a zsákot, és az asztalhoz hajló sorelső nyakába lökte. Még el sem vitte az asztaltól, már taszítottam is egyet az előttem álló Jeromos hátán: — Gyerünk! Gedeon nyakába lökte Jeromosnak a következő zsákot. A sorelső léptei már a pallódeszkán döngtek, én pedig a sarkára hágva jártam Jeromos nyomában. — Gyerünk! Gyerünk! Aki nem bírja, leteheti! — hallatszott néha. Feleannyi 'idő alatt megfordult a kör, mint máskor, s már megint Jeromos lépett az asztalhoz. Gedeon felállította a zsákot, s mikor Jeromos nyakába lökte, egy pillanatra megálltak a mozdulatok, de most sem történt semmi. Jeromos hátraarcot csinált a zsákkal, és elindult a lejáró felé. Állandóan a sarkában voltam, és megállás nélkül sürgettem. A fedélzetről járás közben dobtuk zsákunkat a hajófenékbe, s egy perccel később a parton álltunk, a tíztagú •sor végén. Ahogy Gedeon dobálta a vál la kra a zsákokat, úgy rövidült előttünk és hosszabbodott mögöttünk a sor, s a Gedeon kezéből lehülló zsák megint Jeromos vállán állt meg. A napkorong pár arasznyira járt a nyugati horizont felett, s a sirályok, a tárházak meszelt tűzfalai és a hajókabinok vörösben vibráltak. Ha Jeromos kihúzza estélig, akkor három egész napot ledolgozott, s ha többet a lábát sem teszi a dokkokba, akkor is ki kell adni a háromnapi munkája bérét. És már úgy látszott, kihúzza estig. Nem értettük hát, mire vár még Gedeon. Aztán a következő három fordulóban Jeromos szinte egyik percről a másikra kikészült. Jobb vállán felhasadt az ing, nyakszirtja a zsákoktól vörösre dörzsölve tüzelt, fülcimpájából szivárgott a vér. Biztosra vettem, hogy a következő zsákot a pallóig sem viszi el. Megkockáztattam, és odahajoltam hozzá: — Ne menj az asztalhoz. 60