Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

Musztafa budai pasa irja 1578. szept. 18-án, hogy az újváriak és lévaiak lesben lévén, az esztergomi béget szömélye szerint bajra hivták. Jól lehet az bég kész volna hozzá, de azonban alattomban az bégnek megjelöntik az csalárdságot és igy nem ment ki.

9

5) 1581. tavaszán a törökök Érsekújvár vidékéről sok marhát hajtottak el. Rácz Pál, a helyőrség kapitánya, hogy a szenvedett kárt megbosszulja, övéivel Párkányra rontott, az ellentálló törököket lekaszabolta, a réteken legelésző marhákat elhajtotta és minden baj nélkül hazaérkezett.

9

6) Természetes, hogy a végvárak, mihelyt valamely támadásnak neszét vették, arról egymást azonnal értesítették, hogy egymásnak segítségére siethessenek. így történt 1562. tavaszán is. Mikor Balassa János ápr. 1-én Szécsényt megszállotta és ostromolni kezdte, Oláh érsekprimás arról értesülvén, azonnal meghagyta Oláhujvár kapitányának Ghyczy Györgynek, hogy 150 lovassal és 50 gyalogossal siessen segítségére. Mire azonban ezek oda érkeztek, ápr. 4-én Brodovics Hasszán fiileki bég a magyar lovasságot már súlyosan megverte. Krusich János korponai várkapitány fogságba esett, ahonnan csak három év múlva szabadult ki. Hasonló sors érte Csuthy Gáspár, Pálffy Tamás és Soós István korponai lovas századosokat. Fánchy György bozóki várkapitány és nagylucsei Dóczy Gábor csak üggyel bajjal menekülhettek meg. Léva és Korpona őrségei jóformán teljesen odavesztek. Oláh parancsára Ghiczy Lévára s onnan Korponára ment, 8

=) Takáts. Rajzok a török világból. 404. ") Istvánffy XXV. 339. 40