Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

1638-1663

mindenütt ahol meghaltak avagy máskép vákál a végekben, azonkivül azokat is, akiket kelletnék kitenni és másokat helyükbe tenni — hogy ő felségének megírhassa. Miután Pálffy nem válaszolt, szeptember 8-án megsürgeti: «Azt gondoltam — irja — Kgd hivatalja volna az, hogy denominálna arravaló embereket, kik in vacantias substituáltatnának és akik érdemetlenek, azok helyébe is mások ordináltatnának — de ha Kgd nem akarja, lássa Kgd minémü autoritása Ieszen Kgdnek, ha mások fognak denominálni arra való embereket.« Szeptember 14-én újból és keményebben ir neki: «Kétségtelenül pedig ha továbbra halaszt Kgd kedve ellen is ha megneheztelnek másoktól, Kgd senkinek, hanem tulajdon magának tulajdonítsa. Bizony magam is bánom, hogy jóakaróinak szavat nem fogadván, késedelmes voltának mindenben hátramaradást szerez Kgd magának«.

4

5) Pálffyt ekkor már a köszvény gyötörte, ami hivatalos teendőinek végzésében is akadályozta. Mialatt Prágában betegen feküdt, itthonn felesége 1639. november végén meghalt. Temetésén sem vehetett részt Eszterházy Pált ugyancsak a köszvény bánthatta, mert 1639. április 25-én jelenti Pálffynak, hogy 12 nap múlva családjával Pöstyénbe megy két hétre. Fiát Újvárban hagyja s ha valami történnék, ő nem lesz messze, megtalálhatják.

4

6) A fürdőt minden évben kellett használnia. 1641. év tavaszán a hévviz használatát elmulasztotta, ennek következményekép — mint szept. 29-én irja — «igen érzem kínomat, mert a ballábamban fön 4

5) Jedlicska: 311, 314. 4

6) Jedlicska: 229. 136