Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Előszó

török birodalom ott omlott össze a magyar végvárak omladozó bástyáinak tövében. Érsekújvár erődítményét kétszer alapították: először 1545-ben a Nyitra folyónak balpartján, az esztergomi érseknek léki birtokán; alapitója Várday Pál, esztergomi érsek volt. Saját költségén építtette fel és saját költségén tartotta is fenn. A második vár Rudolf király alkotása; stratégiai okokból a Nyitra folyó jobb partján, a léki várnak háta mögött, az esztergomi érseknek Gyorok nevű birtokán épült 1580-ban. Királyi és érseki áldozatkészségből jött létre és csalkhamar a török ellen kiépített védelmi vonalnak egyik legfontosabb bástyáját képezte. Fontos stratégiai jelentőségénél fogva nemcsak a török elleni harcokban válik szerepe döntő jelentőségűvé, hanem Magyarország és Erdély politikai küzdelmeiben hovátartozása megbillenti a politikai egyensúly mérlegét. Az egységes Habsburg abszolút monarchiának gondolata, amely Tillynek fehérhegyi győzelmével kezdett valóra válni, Boucquoynak érsekújvári kudarca után jó két emberöltő messzeségébe tolódott el. A XVIII. század története harci riadóval kezdődik. Magyarországon a nagy török háborúk után csak letarolt mezők maradtak és Bécs alkalmasnak vélte ezt az időt arra, hogy a nagy Dunai-birodalmat megteremtse, amelynek Csehország letörése után csak a magyar feudális alkotmány állott útjában. Még oly rendszeres és veszedelmes támadást nem intézett az osztrák egyesítési törekvés a magyar alkotmány ellen, mint épen a XVIII. század elején. Az volt a kérdés, hogy a török háborúkban, belső politikai és vallási harcokban megfogyott magyarságban van-e elég fizikai és erkölcsi erő, hogy ellen tudjon állni az udvar veszedelII