Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt
kezdve pedig Érsekújvárban találjuk mint a dunáninneni kerület generális vicekapitányát, mely állásban 18 évig működött. 1616, febr. 15-én a bárói rangot nyerte el. Itteni szereplése a nagy érsekprimás, Pázmány Péternek életével esik össze, akivel állandó kapcsolatban is állott. Forgách Ferenc biboros érsekprimás 1615. okt. 16-án meghalt. Nevéhez fűződik az érsekújvári kath. plébánia-templom visszaszerzése és átépítése. Emiitettük, hogy a második Újvárban a kath. templom részére helyet jelöltek ki, de a protestáns várkapitányok annak építését egyre hátráltatták. Végre 1584. év után a templom felépült. Abból, hogy 1594-ig plébános nyomaira nem lelünk, valószínű, hogy a templom csak ez időben épült fel és első plébánosa Szombathelyi János esztergomi kanonok, aki a plébániajavadalmat 4 éven át birta. 2 8) Érdekes, hogy járandóságaival éppen az érseki uradalom maradt — persze széküresedése alatt — adósa, mert 1603-ban a kamara meghagyja Baráthy Istvánnak, az érseki javak felügyelőjének, hogy Szombathelyinek készpénzfizetését és gabonajárandóságát szolgáltassa ki. 2 7) Utódjává Kutasy érsekprimás az újvári származású Telegdi János esztergomi kanonokot, zólyomi főesperest, a nagynevű Telegdi Miklós nagybátyját nevezte ki 1598-ban. Itt működött 1602-ig, mely évben a káptalan Széplakra küldte ki prefektusnak. 2 8) 1602-ben Posgai János esztergomi kanonok, komáromi főesperes lett újvári plébánossá, aki 2 8) Kollányi. Eszterg. kanonokok. 199. ") Némethy. 235. í 8) Kollányi. 199—200. 77
