Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt

tanácsára Érsekújvárban maradt, sőt kijelentette, hogy addig nem távozik, amig őt ki nem fizetik. Draskovich kinevezése ellen a magyar rendek is állást foglaltak horvát nemzetisége miatt. Ennek következtében Draskovich beiktatása is elhúzódott, mert az őrség a vár kulcsait átadni nem akarta. Alikor aztán Thury Ferenc érsekújvári vicekapitány 1611. jan. 5-én a vár kulcsait neki átadta, a nádor meg is dorgálta. Mindez nem használt; Draskovich maradt, sőt Thurzó nádornak eljárását lázadásnak és a király hatalmi jogkörébe való jogtalan beavatkozásnak minősítették. Kollonichnak derék vicekapitányát, Thury Ferencet is elmozdították és helyébe Pálffy Jánost nevezték ki.

2

2) Kollonich ekkor távozott Érsekújvárról. A haditörvényszék elé idézték és mikor Bécsbe érkezett, azonnal letartóztatták. Kezdetben saját házában lakhatott, de ki nem mozdulhatott. Amidőn pedig engedélyt kért arra, hogy házából szabadon ki és be járhasson, a király meghagyta a haditanácsnak, hogy Kollonichot őriztesse, hozzá senkit be ne bocsásson és a levelezést se engedje meg. Amint fogságának hire elterjedt, a vármegyék és a végvárak magyar őrségei egymásután irtak fel a királyhoz Kollonich szabadonbocsátását sürgetve. Nemcsak Thurzó nádor, hanem Ferdinánd főherceg is közbenjárt érdekében. Az udvar végre is engedni volt kénytelen és Kollonich 1615. év elején fogságából kiszabadult. De rokonainak kezességet kellett érte vállalniok, neki pedig reverzálist aláírnia.

2

3) 2

2) Hadtört. Közi. 1895. 501. 2

3) U. ott. 74