Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt

maga Thurzó György nádor érkezett Újvárba, hogy rendet teremtsen. Főbajként a fizetés elma­radása szerepelt. Panaszkép hozták fel, hogy az érseki fizetés nagy részét borban és gabonában kapják; készpénzt alig látnak. Thurzó kénytelen volt a lázongóknak bocsána­tot igérni, egyszersmind biztositotta őket, hogy fizetésüket rövid időn belül megkapják. A lázon­gók ugyanis magát Kollonitsot is zár alá helyezni akarták azért, hogy fizetésüket nem szorgalmaz­za. Szegény Kollonitsnak, aki különben a ma­gyaroknak jó barátjuk volt, írásbeli biztosítékot kellett nyújtania arról, hogy személyével és pén­zével felel a katonák zsoldjáért. Minthogy Érsekújvárban a kerületi végvárak­nak küldöttei is megjelentek, ebből is látható, hogy a lázongás főkép a király által fizetett őr­ségnek elmaradt zsoldja miatt történt s a temp­lom átvétele csak olaj volt a tűzre. A végbeli kiküldöttek ugyanis Pozsonyba is elmentek, hogy panaszaikat az országgyűlés előtt is feltárják. Az­zal fenyegetőztek, hogyha elmaradt zsoldjukat ki nem fizetik, állomásaikat elhagyják. A király és az országgyűlés november 25-én Írásban válaszolt a végbelieknek. A sok ezer frtra rugó hátralékot nemsokára meg fogják kapni ugy, hogy három hónapi zsoldot posztóban, két hónapit pedig kész­pénzben fognak kiutalni részükre. Addig legye­nek türelemmel. 1 3) Forgách érsekprimás amellett, hogy rendesen fizetett, birtokain sokat szenvedett tőlük. Maga irja bátyjának: Huszonháromezer és ennyihány 1 3) Szilágyi. A magyar nemzet története. VI. 36—37. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom