Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt

Bocskay mozgalmával rokonszenvezett és ezért a török seregnek is adott ennivalót, annyival inkább, mert megfizette. Epizód gyanánt felemiitjük, hogy Kaza János újvári kapitány és a gútai érseki uradalom tisztje az érseki szék üresedése alatt 1603-ban Csallatoronyhegy majort, mely az újvári várhoz tartozik és az érsekek mindig békésen birtokolták, elfoglalta, és magát annak birtokába be is vezettette. Szuhay István egri püspök, az érsekség adminisztrátora Komárom vármegye előtt panaszt emelt ellene. Az akkori zavaros időkben is merész eljárás, hogy az érsekségnek fizetett tisztje saját urának birtokából foglalgasson. Még ezzel sem érte be, hanem Naszvad és Anyala közt határdombokat állított fel és a nevezett birtokok rovására Csallatoronyhely praediumhoz csatolt belőlük, miként Komárom vármegye 1607. évi bizonyságlevele tanusitja.

8) Ekkor azonban már Forgách Ferenc ült az érseki széken, aki a lefoglalt birtokot visszaszerezte. Mint már említettük, az érsekújvári helyőrség fizetésének terhe az érsekprimásra nehezedett. Mikor a második Újvár felépült s abba nemcsak magyar, hanem idegen nemzetbeli őrséget is elhelyeztek, az idegen katonaság fizetését a király vállalta magára s a cseh rendek segélyéből folyósította. A fizetésnek módozatai és az őrségnek az érsekprimáshoz való viszonya azonban sokáig rendezetlen volt. Mikor Forgách Ferenc gróf 1607. jul. 4-én esztergomi érsekké lett, az érsekséget 36.000 tallér 9) Hgprim. vil. lt. N. 23. Trans. 10., 60 és u. o. M. 24 Trans. 10, 62. 66