Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A második Érsekujvár

hogy az ő felsége régi szolgáit igy éhhel hagyják meghalni, meg nem adván az övéket. — Bocsátottam immár el közülük harmincat olyakat, hogy száz mértföldről kellett volna őket idehozni! Jó hitemre mondhatom, hogy három vagy négy napja is nem ehetnek az kenyérből.

1

2) Mindez keveset használt, a panaszok és sürgetések Bécsben süket fülekre találtak. A feisőmagyarországi rendek és vármegyék a német katonaság fosztogatásai ellen benyújtott panaszlevelükben azt irják: Ha a Duna mentén végigtekintünk, puszta, kiégett és néptelen városokat meg falvakat látunk. A német katonaság minden helyet kirabolt és elpusztitott. És ezek az emberek keresztényeknek mondják magukat! Valóban, Magyarország most a legpusztább és a legszerencsétlenebb ország.

1

3) Nyitra vármegyének 1600. évi összeírása szerint a törökök a nyitrai járásban sok községet felégettek és elpusztítottak s ami megmaradt, azzal a vallonok bántak el. E községek közt olvashatók: Tardoskedd, Nyárhid és Bánkeszi,

1

4) amelyek valószínűleg az 1599. évi nagy tatárjáráskor pusztultak el. Mi volt a király válasza mindezekre? Rudolf király 1600 április 6-án azt írja Mátyás főhercegnek: A végházak magyar hadinépe mindig hangosabban követeli hátralékos zsoldját. Mivel a nyomorral és éhséggel küzdő végbeliek sok bajt okozhatnak és mivel számuk a háborúban amúgy is igen megszaporodott, reformálni kell a végházakat és amennyire lehet kevesbíteni a magyar 1

2) U. o. 469. 1

3) Takáts i. m. 16. i

;) Nyitramegye 619. 52