Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár alapítása
vár minden épületét deszkával kell befödni, mely célra Turóczmegye minél több deszkát vágasson. 8 3) Ebből világosan kitetszik, hogy Újvár állapota Verancsics érsek nagy áldozatai dacára sok kívánnivalót hagyott hátra s ez a körülmény is siettette az uj vár építését, amely 1577. táján indult meg. Az Uj vár Gyorok határában 47 kat. holdon szabályos hatszögben épült, melyet 3 lábnyi mély és 108 lábnyi széles, a Nyitra vizével megtöltendő árok vett körül, két zugvéddel (ravelin) erősítve. A hat bástya nevei: Serédy, Frigyes, Császár, Forgách, Cseh és Bécsi bástya. Egyik kapuját esztergominak, a másikat bécsinek nevezték el. s 4) A vár területén belül Zserotin kimérte a templom számára való helyet, hogy a magyarok és németek legalább deszkafödél alatt végezhessék az istentiszteletet. A magyarok alatt a reformátusok, a németek alatt a katolikusok értendők. A templomok építésével persze nem nagyon siettek, mert amidőn 1582-ben Bononi nuncius Újvárba ment, hogy azt megtekintse, azt látta, hogy a protestáns várkapitány a kath. templom számára kijelölt helyen istállót állíttatott fel. Erre a királyhoz és Ernő főherceghez fordult, hogy rendeljék el a templomnak építését. 8 5) Miután a vár építéséhez a cseh és morva rendek is hozzájárultak, azt kívánták, hogy a reáforditott költségek ellenértékéül Újvár Csehországra s a hozzátartozó tartományokra bizassék. Ebbe a magyarok bele nem egyeztek, sőt egye8 3) Magy. Sión 1898. 410. e 4) U. o. 1888. 45. 8 5) Fraknói i. m. III. 201. 33