Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

Igaz, hogy Miksa király az építkezési költségekhez hozzájárult akkép, hogy Verancsicsnak 1000 frtot és különböző hadiszereket adott Újvár részére, azonfelül pedig az érsekség időközi jövedelmeit is rendelkezésre bocsátotta. Az 1572. évi országgyűlés pedig elrendelte, hogy az Újvár megerősítéséhez szükséges fát — amennyiben az érseki erdők eleget nem nyújtanak — a szomszéd urak, nemesek tartoznak szolgáltatni; a vár egyébként való ellátására pedig az esztergomi érsekség birtokain kivül az esztergomi káptalant és a thuróczi prépostságot is kötelezte. De a terhek oroszlánrésze Verancsicsot érte. Újvárt 1573. év tavaszán adta át teljesen helyreállítva a királynak, mert május 15-én már Eperjesen van, hogy mint királyi helytartó az oktaváiis bíróságon elnököljön. Nehezen indult ez utolsó útjára, betegen és pénz nélkül. 28-án már tollbamondta végrendeletét és június 15-én elköltözött az élők sorából. Teljesen szegényen halt meg. Még síremlékre sem maradt pénze, hanem Telegdi Miklóst kérte, hogy jósága fejében temetéséről gondoskodjék.

7

7) Újvárnak sorsa azonban ekkor már meg volt pecsételve. Bármennyit költöttek is reá, a vár csak castellum maradt, elégtelen arra a nagy feladatra, mely reá várakozott. Most is inkább csak amolyan palánkvár volt, mely komoly ostromnak ellent nem állhatott volna. Szerencsére fennállásának harminc éve alatt a török nagyobb hadjáratot nem vezetett az ország ellen s így Oláh-Ujvárnak alkalma sem nyílt arra, hogy a tüzpróbát kiállja. Az 1562—1592-ig terjedő éve7

7) Magy. Sión 1898. 30