Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár alapítása
M eg kell jegyeznünk, hogy az érsek a sághi és drégelyi várak őrségének fizetéséről tartozott gondoskodni, ami bizony pénzbe került. Nem csoda, hogy Várdai Pál érsekprimás pénzzavarokkal is küzködött. Az emiitett tizedjegyzékből is látni, hogy az érsek a jövedelemből csak 200 frtot kapott; ellenben 200 frtot adtak az esztergomi számtartónak és 400 frtot a Cremmer-féle adósságnak kifizetésére. A sághi és drégelyi őrségnek kifizetése végett 1946. okt. 10-én Gottai Deák Miklóstól 200 magy. frtot vett kölcsön és biztosítékul a vágujhelyi és csejthei tizedek 1547. évi harmadát kötötte le. 5 2) Annál többre kell tehát értékelnünk Újvárnak építését, melynek költségeit egyedül ő maga viselte. Az uj vár a csekerdényihez hasonlóan háromszögben épült és 1546. végén már oly állapotban volt, hogy őrséget is befogadhatott. Ez őrség azonban egyelőre inkább csak az építkezés fölötti őrködés és zavartalan biztosításának munkáját végezte. Legalább erre vall a vár eleségtárának akkori gyönge felszerelése, mely mindössze 12 láda liszt, egy ökörnek megfüstölt husa, egy oldal szalonna és 63 akó borból állott. 5 3) 1549. márc. 9-én az érsek jelenti a királynak, hogy Drégely, Ságh és Újvárban több mint 200 lovast és gyalogost tart fenn, akiknek fizetéséhez a király csak 24 lovas és 50 gyalogos illetményével járul. 5 4) Várdai Pál érsekprimás 1549. okt. 12-én meghalt. Negyednapra a király meghagyja a káptas 2) Egyh. tört. Emlékek IV. 512 5 3) Magy. Sión 1897. 211. M) Egyh. tört. Emlékek V. 143. 20
