Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

A császáriaknak első dolguk volt, hogy a megrongált erődítményeket rendbehozassák. Érsekújvár feladásával Rákóczi Ferenc szabadságharca legkiválóbb hadászati támaszpontját vesztette el. A harcok zaja nyugaton elnémult és a következő évben a szatmári békével a szabadságharc is véget ért. Az 1713. évben vásonykői Zichy Pál bácsi prépost, nyitrai főesperes által megtartott egyházlátogatás jegyzőkönyvének tanúsága szerint a plébániatemplom épségben megmaradt, de a plébánia épülete igen megrongálódott s a Visitator az erősség híveit felhívta, hogy az épületet hozassák rendbe. A ferencrendiek kolostorát és templomát, amely a kurucok ostroma alatt sokat szenvedett, rendbehozták és a ferencrendi atyák a kuruc uralom alatt is benne maradtak. Heister ostroma alatt az épületeket még nagyobb kár érte, amennyiben a tetőzet leégett s a falakat az ágyulövések megrongálták. 1710. után a kolostort ismét helyreállitották. 1724-ben pedig a kolostort kibővítették és 1768-ban az egészet átépítették.

4

3) 1724-ben III. Károly király rendeletére Érsekújvár erődítményeit lerombolták. Ma a várnak jóformán nyoma sincs. De ha a város belső részének térképét nézzük, a várfalak és erődítmények vonalait megtaláljuk a hatszögben, amelyet a belső város utcái alkotnak. Érsekújvárnak ezzel hadiszerepe teljesen megszűnt és további élete a mezővárosok szürke élete lett mindaddig, amig a közlekedési politika vasúti gócponttá nem tette. A városnak későbbi fejlődése azonban már e tanulmány feladatán kívül esik. 4

S) Karácsonyi i. m. I. 169—170. 298