Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

nap azután Károlyi serege vitte tovább a zsákokat Újvár felé.

4

1) Érsekújvár ez utolsó ostromának és feladásának körülményei teljesen tisztázva még nincsenek, de több mint valószinü, hogy árulásnak esett áldozatul. A trencséni csata óta — mint maga Rákóczi beismerte — semmi sem sikerült. A hosszú, évekig tartó háborúba az emberek beleuntak, a lelkesedés lelohadt, a nyomorúság nőttön nőtt, hozzá még a pestis jelentkezett, amely ezerszámra szedte áldozatait. Már Érsekújvár 1708. ostroma alatt, amikor a fejedelem a vár parancsnokságával Berthóty Istvánt, a lovasságnál Géczy Gábort, a gyalogságnál Limprecht bárót, a pénzügyek intézésével Szluha Ferencet bizta meg, ez oly kikötéssel történt, hogy «egymás tudta nélkül mitse intézhessenek el, csak közakarattal, — hogy árulás ne következhessek be«.

4

2) Lehetetlen vissza nem emlékeznünk Bottyánnak 1908. augusztus 19-én irt levelére. «Hajdú kevés vagyon, ki van is, már rosszul kezd beszélni.« Szóval a bizalom, a hűség és kitartás ekkor már megingott. A bécsi haditanács már régen azon mesterkedett, hogy Érsekujvárat bármi módon visszaszerezze. Miután rendes ostrom útján bevennie nem sikerült, megvesztegetéshez fordult. A zoborhegyi kamalduli szerzetesek birtokát Berthóty lefoglalta s e cimen azok főnöke, János atya könnyen bejuthatott Újvárba. Őt szemelték ki arra, hogy Berthóty dandárnokot, a vár parancsnokát és főbb tisztjeit a király hűségére téritse. János atyának kísérlete — úgy látszik — sikerrel járt, de az őr4

1) U. o. 92. 4

2) Thaly. Ócska

y 680. 294