Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban
séget Ressel bevándorolt német lovagnak, az udvardi vámot pedig bizonyos földterülettel 1256ban Medleki Sebret (Sebrid) ispánnak adományozta. Ressel vagy 15 éven át békésen birtokolta. Egy nagyszombati polgár megölése miatt azonban perbe keveredett és párbajra Ítéltetett. A kitűzött napon azután az özveggyel akkép egyezett meg, hogy vérdij fejében 100 márkát fog fizetni. Miután ez összeget az ismételten kijelölt határnapokon ki nem fizette, sőt, utóbb a király engedélyével kivándorolt, a király Udvardot a megítélt 100 márka fejében az özvegynek adta. Az özvegy ugyanezen összegért a királynének engedte át. Fülöp érsek tekintettel arra, hogy Udvard az érsekség többi birtokainak szomszédságában fekszik, a 100 márka fejébén elkérte a királynétól. 3 8) Ugyanő Sebrid ispántól 1264-ben 100 márkáért a vámot is megvette. 3 9) Az ügyletet IV. Béla király 1268. okt. 14-én megerősítette és privilegiális formában kiadta. így jutott az érsekség — természetesen a garamszentbenedeki apátság birtokának leszámításával — egész Udvard birtokába. Az érsek a közös birtokláson akkép segített, hogy a következő években az apátságnak 40 ekényi földjét a kúriával egyszerűen elfoglalta. Ugyanekkor foglalta el az apátságnak kakathi birtokrészét, továbbá Némethit, Berzencét, Szőllőst, Csejkőt és az apátságnak egyéb birtokait. Az apátság a foglalások ellen 1272. évben a sághi konvent előtt tiltakozott. 4 0) A tiltakozásnak azon:i S) Monum Eccl. Strig. I. 436 és 548. 3 8) U. o. I. 518 és 531. 4 0) Monum. Eccl. Strig. 1 613. 16
