Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár ujjáépítése, Széchény György. Az 1700. évi összeírás

György tót, Albert János tót, Varga Márton tót, nemes Csizmazia Pál tót, Lakatos Mátyás horvát, Tóth Pál tót, Hegedűs Pál tót, nemes Szalay Mátyás tót, Takács János tót. A zsellérek között szerepelnek: Tóth János és István tót, Szabó Mihály horvát, Varga Balázs horvát, Szabó György tót, Mészáros János tót, Vörös András tót, nemes Bosnyák Mihály tót, Horváth Márton és György horvát. Még szembeöltőbb, ha a szlávok (tótok, horvátok és csehek) beköltözését évek szerint állítjuk össze. Az összeírás szerint 1685-ben 2, 1688-ban 1, 1689-ben 2, 1690-ben 1, 1691-ben 7, 1692-ben 7, 1693-ban 6, 1694-ben 5, 1695-ben 8, 1696-ban 12, 1697-ben 7, 1698-ban 1, 1699-ben 1 szláv család telepedett le Újvárban. Az összeirási okmányban olvasható, hogy a várparancsnok Szerényi Pál gróf és a grófnő házát a tisztek részére foglalta le. A házhoz tartozó földeket pedig Vilcsek báró alezredes használja. Megtudjuk belőle, hogy Schneburg Antal báró 1697-ben érkezett Tyrolból, hogy a várparancsnokságot elfoglalja. Gyárfás Miklós Komáromban maradni kénytelen, mert házát szintén a tisztek foglalták el. Viszont Piney vicenádor a vár visszafoglalása óta vissza nem tért, az ő háza is tisztek lakásául szolgál. 1685-ben egy török katonát hoztak Újvárba, aki itt megkeresztelkedett és a Török András nevet nyerte. Az összeirási okmányt Schneburg Antal János báró várparancsnok, Tapolcsány Tamás, újvári érseki tiszt és Kubóczy János György, újvári érseki számadó irták alá. Az összeírásból és az anyakönyvékből egész pontossággal össze lehetett állítani Érsekújvár246