Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár ujjáépítése, Széchény György. Az 1700. évi összeírás

Utódjává ugyanazon hó 30 án Franyó Mihály neveztetett ki, aki 1695. tavaszáig működött. A templom és plébánia épitése csak az ő plébánoskodása alatt nyert elintézést, mint látni fogjuk. Érsekújvár birtokjoga és a földesúri jogoknak rendezése hosszú tárgyalások után végre 1691. február 1-én történt meg, amely napon a király az érsekprimással az alábbi szerződést kötötte: 1) A császár a két erősséget (Esztergomot és Érsekujvárat) tartozékaival együtt az érseknek visszaadja 10.000 frtnak azonnali lefizetése mellett, minden idegen jognak — nevezetesen a kincstár és a káptalan jogainak — épségben tartásával, miután az irások elvesztek. Ha azonban akár a káptalan, akár más jogokat támasztana és ezeket be is igazolná, az érsekség a terheket viselni tartozik. (A káptalan esetleges jogaira való hivatkozás csakis Esztergomra szólhat). 2) Az érsek jogai és kiváltságai érintetlenek maradnak. 3) Miután az udvari tanács Érsekújvár rendbehozatalát sürgeti, az érsek az igért 10.000 frtot leteszi s ennek ellenében a két vár minden tartozékával együtt az érsekség tulajdonába megy át. A jövőre pedig az érsek Esztergom és Érsekújvár erőditményeinek, kapuinak, hídjainak fentartásához a régi jogszokás szerint köteles hozzájárulni, éppúgy a vármegyék is. 4) Az érsekség a két vár fentartására évenkint 1500 köböl gabonát fog szolgáltatni s erre az utódok is kötelezvék. 5) Az érsek az esztergomi vár rendbehozatalát a lehetőség szerint el fogja végezni. 6) Az élelmezési tisztek (annonarii) ne avatkozzanak bele az érsekség jövedelmeibe és gazdasági 235